Weboldalunk használatával jóvá hagyja a Cookiek használatát, a Cookiek kapcsolatos írányelv értelmében.

Testmozgásról

 

Testmozgás egészségügyi előnyei a szervezetre

 

Azt mondják, hogy az intenzív sprintelés jót tesz az izmoknak, növeli a teljesítőképességet. Nemcsak az izmoknak jó. Javítja a véredények szerkezetét, működését. Különösen az izmokba, szívbe vért szállítóartériák tekintetében jótékony a McMaster Egyetem legújabb kutatásai szerint.

A kutatások alapján készült tanulmány Mark Rakobowchuk, kineziológus és PhD aspiráns irányítása alatt készült el. A tanulmány egyébként az American Journal of Physiology, Regulatory, Integrative & Comparative Physiology elektronikus kiadványában jelent meg.

A tanulmány megállapításai szerint az intenzív, de rövidebb gyakorlatokkal ugyanolyan eredményt érhet el az ember a szív és érrendszer egészségét illetően, mint a hagyományos, hosszabb, illetve közepes intenzitású gyakorlatokkal.

„Az öregedéssel az artériák elvesztik rugalmasságukat, nem tudnak kitágulni. Ez pedig hozzájárul a magas vérnyomáshoz, illetve szív és érrendszeri problémákhoz vezet." - nyilatkozta Maureen MacDonald, kineziológiát oktató professzor.

A véredények meszesedése és a vér besűrűsödése az étrendünkkel bevitt, illetve az anyagcsere során keletkezett savakra vezethető vissza. A szervezetnek lúgosító ásványokkal kell semlegesítenie a szervezetben felhalmozódott savakat. Ilyen ásványok például a nátrium és a kalcium, amelyek kristályokká formálódhatnak, és az artériák, vénák falára tapadnak védekező mechanizmusként. És már nem is vagyunk messze a magas vérnyomástól, ami szívinfarktushoz, agyvérzéshez vezethet. 

lúgos étrend és a napi testgyakorlatok megakadályozzák, hogy az érfalakra tapadjanak a kristályok. A lúgosító étrend tehát védelmet nyújt az alacsony és magas vérnyomás ellen, és megakadályozza a szívinfarktust, illetve az agyvérzést.

 

A sprintelés, illetve más intenzív, rövid ideig tartó mozgás - például futás, biciklizés - szervezetre gyakorolt hatásainak kutatása során két csoportot hasonlítottak össze. Az egyik csoport tagjai ún. intervallum edzést végeztek, akik hetente háromszor 30 másodpercet sprinteltek. A másik csoportban hetente ötször bicikliztek alkalmanként 40-60 percig. 

Arra jöttek rá, hogy a 6 hetes, intenzív, gyors intervallum edzés (intenzív, rövid ideig tartó mozgás ) épp annyira javítja az artériák működését, szerkezetét, mint a hagyományos, hosszabb tartamú gyakorlatokból álló edzés.

„Egyre több szakember, szervezet javasolja az intervallum edzést olyan betegségekből való felépülés elősegítésére, mint a krónikus tüdőbaj, periférikus artériabetegség, illetve a szív és érrendszeri betegség. A kutatóink bebizonyították, hogy az intervallum edzés ugyanolyan hatásos, mint a hagyományos, időigényesebb edzés. Nem lennénk meglepve, ha egyre több rehabilitációs program dolgozna ezzel a módszerrel, annál is inkább, mert a beteg emberek körében jobban elfogadják az intervallum edzést" - mondta MacDonald professzor.

A kutatások azt is kimutatták, hogy akik keményen, ütemesen edzenek, azok a munkahelyükön is élvezhetik a pozitív hatásokat. Segít, hogy rövid periódusokban ugyan, de keményen tudjanak dolgozni. Nemcsak a napi gyors gyakorlatok ajánlatosak, hanem a 30-60 másodperces testvibrációs gyakorlatok is. (Bizonyos fitness klubokban található gépek, amik különböző frekvenciákon rezgetik a testet) Amellett, hogy tónusozunk, illetve meghatározott izmokat fejlesztünk 30-60 másodpercben, a vérkeringés is javul az adott izomban, izomcsoportban.

 Az izom vérkeringésének javítása egyben izomtömeg-növelő hatású, amellett, hogy segít az izomtónus megfelelő kialakításában.

 A gyakorlatok végzése közben azt kell tudatosítanunk, hogy a kevesebb több, illetve a kevesebb több mint a még kevesebb. Ezért érdemes minden nap legalább egy keveset szánni testmozgásra.

Dr. Robert O. Young

 

 

ASTAXANTHIN – A SPORTOLÓK TITKOS FEGYVERE