CSONT - ÍZÜLET BÁNTALMAK

CSONT - ÍZÜLET BÁNTALMAK

 

ÜLŐIDEG 

Az ülőideg a gerincoszlop ágyéki szakaszánál kezdődik (derék), keresztül halad a fenéken, a combokon és a lábakon, és egészen a lábfejig húzódik le. A fájdalom, amit ezen a területen érzek, lebénít engem. Az is lehetséges, hogy a fájdalom erősebb az egyik lábamban, mint a másikban. Ebben az esetben anyagi, pénzügyi aggodalmaim vannak. Ha a jobb lábam érintett, akkor talán attól félek, hogy nem lesz elég pénzem, hogy nem tudok a rám váró feladataimmal, felelősségeimmel megbirkózni, szembenézni. Ha a fájdalom a bal lábamat érinti, akkor a pénzhiányom csak még intenzívebbé teszi azt az érzést, hogy nem tudok mindent megadni azok számára, akiket szeretek. Attól félek, hogy így az irántam érzett szeretetük csökken majd. Illúziókban élek, azt gondolom, hogy nagyon spirituális beállítottságú vagyok, és nem érdekelnek az anyagi dolgok, javak (egyfajta álszentség). Azonban a pénztelenségtől való félelem ott van bennem, és nagyon idegessé, szorongóvá tesz. Nagyon keményen dolgozom, nagy felelősségeim vannak, és minden erőfeszítésem ellenére mégis adódnak anyagi gondjaim. A testem megmerevedik: úgy érzem, csapdába kerültem. Állandóan megkérdőjelezem saját magamat. Mi az, amit nem csinálok jól? Vajon rendelkezem a megfelelő ismerettel és tehetséggel ahhoz, hogy megbirkózzak egy új helyzettel? A bizonytalanságom miatt fellázadok, haragszom az életemre. Emiatt kisebbségi érzés
alakul ki bennem. Az is lehet, hogy nem vagyok hajlandó egy embernek vagy egy helyzetnek behódolni. Az agresszivitás alattomosan hatalmába kerít, és érződik a másokkal való kommunikációmban. Jobban teszem, ha megnyugtatom az idegeimet, mivel ebben a percben úgy érzem, hogy szétrobbanok. Itt és most tudatára ébredek a belső zavarodottságomnak, a fájdalmamnak (lelki és testi fájdalmaimról egyaránt szó van) az életem irányát vagy irányait illetően. Ez a fájdalom gyakran ahhoz kapcsolódó csökönyösségemből adódik, hogy régi, elavult gondolatokhoz ragaszkodom, ahelyett, hogy nyitnék a változások, és az újdonságok felé. Ez gyakori a terhes nőknél, akik belső zavart és aggodalmakat élnek át az általuk vett új iránnyal (terhesség) kapcsolatosan: különféle kétségek, félelmek, aggodalmak jöhetnek felszínre bennük. Nem kell magamat elítélnem, hanem olyannak kell elfogadnom, amilyen vagyok. Elfogadom, hogy biztonságom forrása bennem, és nem az általam birtokolt javakban található meg. Elengedek dolgokat, és bízom az Univerzumban, hiszen bőséget nyújt mindenkinek minden szempontból: testi, mentális, spirituális téren. Elfogadom, hogy rugalmasságra van szükségem, felfedezem a valódi gazdagságot, azt, amelyik bennem lakozik. Egy emberi lény értékét a lelki nagyságán keresztül lehet lemérni. Tudomásul veszem a határaimat, tudatára ébredek a félelmeimnek, és feldolgozom azokat. Elhatározom, hogy előrehaladok az életben, hagyom, hogy biztonságban vezessenek azért, hogy jobb legyen nekem.

 

SOKÍZÜLETI GYULLADÁS

Az alultápláltság soványságot, a túlzott élelmiszerfogyasztás túlsúlyt okozhat. Az idegesség, a szorongás, a gyógyszerfogyasztás, a erős félelmek és nagy örömök olyan faktorok, amelyek azt eredményezik, hogy az egyik ember lefogy, a másik meghízik. A sovány ember gyakran nagyon érzékeny, és nem mindig tudja, hogyan fejezze ki az érzelmeit, mivel már átélt számos sérülést. Védekezni akar, hogy ne kelljen megint szenvednie. A túlsúlyos embernél ugyanez az érzékenység figyelhető meg, csak ő egy olyan „védelmet" emelt maga köré, amely látványosabb. Az anorexiás emberek elutasítják az életet, inkább meg szeretnének halni, mintsem
hogy elfogadják a szeretetet.

 

REUMA (ÍZÜLETEK)

A reuma egy olyan fájdalmas heveny vagy leggyakrabban krónikus elváltozást jelent, amely zavarja* akadályozza a mozgató szervrendszerünk megfelelő működését. Az ízületeim merevekké válnak, ami a mozdulataimat nehézkesebbé teszi. Bizonyos emberekkel vagy helyzetekkel szembeni merevségre, rugalmatlanságra utal. Attól félek, hogy megsérülök, ezért azt a képet sugallom magamról, hogy én „mindent uralok magam körül", minden a legnagyobb rendben van, még akkor is, ha nem ez nem fedi a valóságot. Úgy tekintek magamra, mint egy igazságtalanságokat elszenvedő áldozatra. Állandóan a kis nyomoraimon rágódom, amely magammal vagy másokkal szembeni kritikához vezet. Nem adok esélyt magamnak, nagyok az elvárásaim, és úgy érzem, hogy az életem savanyú. El kell gondolkodnom azon, hogy nem egy olyan helyzettel kapcsolatosan szenvedek-e, amelyben kettősséget élek meg: „megtegyem, vagy sem?" „Megüssem, vagy sem?" Az is lehet, hogy egy elválást, szeparációs konfliktust élek át, pl. a gyermekemmel kapcsolatosan: közel szeretnék lenni hozzá, azonban erre nincs lehetőség. Ha megütöttem a gyermekemet, de ezt később már megbántam, akkor nagy az esélyem arra, hogy a mozdulatot végző kezem reumássá válik. Az önbecsülésem tehát igen kicsi, mivel állandóan alulbecsülöm, alulértékelem magamat. Ugyanígy teszek másokkal is, főleg a gyermekeimmel. Rájuk támaszkodom, mivel gyakran őket tekintem az életem értelmének, s az engem és életemet előre vivő „oknak". Ha őket sérülés éri, vagy megbotlanak, attól félek, hogy nem lesznek képesek újra talpra állni, és a következő kérdést teszem fel magamnak: Mit kellett volna még tennem, mit kellett volna másképpen csinálnom? Nagy a bűntudat és a felelősségérzés bennem, és ezenkívül túlságosan alulértékelem önmagam. Tudatára ébredek nagy szeretetigényemnek. Megtanulok magamról gondoskodni és felvállalni az érzéseimet, mivel azok egytől egyig pozitívak, és lehetővé teszik számomra önmagam mélyebb megismerését. Átveszem az életem irányítását, az áldozat szerepét elfelejtem, és mostantól én leszek az életem alakítója. Tudom, hogy minden lehetséges. Csak türelemre van szükségem, és arra, hogy elfogadjam,hogy saját ritmusom szerint haladjak előre, anélkül, hogy nyomást gyakorolnék magamra.

 

ÖDÉMA - vizenyő

Savós folyadék beszivárgása a test valamely szövetébe, amely duzzanatot okoz. Folyadékfelszaporodás a szövetben leggyakrabban a bokán és a lábakon fordul elő, de ízületeket is érinthet. Mivel a testnedvek az érzelmeket szimbolizálják, lehetséges, hogy visszatartom vagy elnyomom a belső érzelmeimet, érzéseimet. Korlátozást érzek az általam vágyott dolgok elérésével kapcsolatosan, amely csüggedést, csalódást okoz számomra. Az is lehet, hogy valakit vagy valamit vissza akarok tartani a múltamból, és mentőövként kapaszkodom belé. Mert ha nem, akkor belefulladok a fájdalmamba, csalódásomba, az események kapcsán érzett keserűségbe. Az érintett testrész funkciója még több információval szolgál a problémám jellegéről. Ha a lábaimat vagy a lábszáraimat érinti, akkor nagyon vágyhatok arra, hogy egy másik irányba induljak cl, azonban érzelmileg arra az irányra vagyok kényszerítve, amelyikben jelenleg haladok, és képtelennek érzem magam az érvényesülésre. Amikor egy ütés vagy sérülés következtében alakul ki ödéma, illetve amikor egy testrészem megpróbálja újraépíteni magár, ezt gyógyulási ödémának nevezzük. Bizonyos esetekben a testem szolgáltatja ezt a váladékot azért, hogy a súrlódást csökkentse, és segítse az érintett testrész közvetlen környezetének gyógyulását. Az ödéma az elszigetelt, elraktározott érzelmeim kifejezésének szükségességére utal. Elfogadom azt is, hogy elengedjek dolgokat, azért hogy előrehaladásomat elősegítsem, és az életemben pozitív változásokat idézzek elő.

 

MOZGATÓ SZERVRENDSZER 

A mozgató szervrendszer a mobilitásomhoz és a rugalmasságomhoz kapcsolódik, ugyanúgy, mint a belső és külső nyitottságomhoz is. Összefogja a csontokat, az izmokat, az inakat és az ínszalagokat. A testemet megtartó vázat csontok alkotják. Ezek jelképezik az erkölcsi alapelveimet, a szerkezetemet, a becsületességemet, egyenességemet, stabilitásomat. Amikor túl mereven kezdek el gondolkodni, akkor a csontjaim is merevekké válnak, és ilyenkor könnyebben eltörhetnek. A végtagjaim és az izmaim a cselekvést és a mozgást szimbolizálják. Eldönthetem, hogy a kezeim segítségével megragadom-e a dolgokat, vagy sem, a lábaim viszont az életben történő előrejutást jelképezik. A mozgási nehézség arra utal, hogy félek a fejlődéstől. Az alázat hiánya, a valami előtt történő meghajlás, a hibáim beismerésének visszautasítása ahhoz vezethet, hogy nehezen fogom tudni behajlítani a térdeimet. A lábaim a stabilitást jelképezik. Segítségükkel tartom a kapcsolatot a földdel, s járok két lábbal a földön. Minden testrészem abban segít, hogy tudatára ébredhessek esetleges rugalmasságomnak vagy merevségemnek. Azt választom, hogy hallgatok a testemre, mert ő a belső állapotom vezetője.

 

MEDENCE 

A medence egy olyan csontos rész, amely összefogja, de helyzetéből adódóan egyben el is választja a csontvázrendszerünk felső és alsó részét. Ez a kiindulási helye testünk minden mozdulatának, minden hely- és helyzetváltoztató mozgásnak. Arra utal, hogy hogyan „vetem bele" magam az életbe. A medence a hatalom minden formáját jelképezi. Ez az a „tégely", amely összegyűjti és befogadja az egómat tápláló erő energiáit. Ha nagyon széles a medencém (nagy hátsóm van), akkor tudat alatt azt gondolom, hogy az életem, az élethelyzeteim korlátozzák a hatalmamat, az erőmet. Azon fáradozom, hogy ezt visszaszerezzem magamnak. Fizikailag próbálom ezt kompenzálni úgy, hogy minden energiát akaratlanul erre a helyre gyűjtök össze (félelem, bizonytalanság, düh). Lehetséges, hogy a szexualitásommal kapcsolatosan megélt konfliktus vagy kellemetlenség van a dolgok hátterében. Fontos, hogy az energiák harmonikusabban áramolhassanak a testemben, és hogy őszintén azt gondolhassam, hogy megtettem, amit kellett. Még akkor is, ha hatalomra vágyom, tudatára ébredhetek és elfogadhatom a szívemmel, hogy csakis a mentális hatalom az egyetlen hatalom. Ha mindezeket az energiákat fel akarom szabadítani egy jobb energetikai egyensúly elérésének érdekében, elkezdem magamat olyannak szeretni, amilyen vagyok, visszatér a hitem, a bizalmam a dolgokban, és örömöm telik majd mindabban, amit teszek. Kiürítem ezt a „hatalomtégelyt" és hagyom, hogy az élet áramoljon. Más részről, ha medenceproblémáim vannak, lehet, hogy alulbecsülöm az alapvető szükségleteimet, a fejem feletti fedél, az étel, a szexualitás fontosságát. Újra fel kell ismernem az életem különböző aspektusainak a fontosságát azért, hogy életem egészséges és biztos alapokon nyugodhasson.

 

LÓGÓ VÁLLAK

A lógó vállak általában púpos háttal is társulnak. A vállfájdalmakra vonatkozó dolgokon kívül a lógó vállak azt jelképezik, hogy meghátrálok az élet, és annak terhei elől. Nem bírom egyedül cipelni ezt a nagy terhet, és ez reménytelenség érzésével társul. Úgy érzem, a saját problémáimon kívül az engem körülvevő emberek problémáit, terheit is nekem kell cipelnem. „Az ő sorsuk rám van bízva!" Nagy bűntudatom lehet a múltammal kapcsolatosan. Ha a vállaim még görcsösek is mindemellett, akkor állandó feszültség van bennem. így folyamatosan készenlétben, lesben állok, készen állva minden előre nem látható helyzet kivédésére, magamra véve így a mások boldogságának felelősségét is. Elfogadom, hogy ideje, hogy magammal is törődjek, és hagyjam, hogy mások foglalkozzanak a saját maguk boldogságával. A gerincoszlopom ilyen formájú elváltozása alázatosságra való kényszerülést is jelenhet. Mindegy, hogy mi is az állapotom elsődleges oka, meg kell tanulnom kifejleszteni magamban az alázatosságot, mivel az energetikai zárlat valamely régről datálható dühömből fakad, amely még mindig érint engem, és amely sok mérgelődéssel, irritációval társul bizonyos helyzetekkel vagy emberekkel szemben. Mivel teljes mértékben felelős vagyok azért, ami velem történik, tudatosan vagy tudat alatt elfogadom a választásomat, és felelős vagyok azért. Ez bizonyára az életem legnagyobb kihívása. Hallgatok a belső hangomra, mert kísér, vezet engem, megmutatja, mit kell tennem egy boldogabb élet érdekében. Masszázs vagy energetikai kezelés segítségemre lehet abban, hogy a jelen pillanatra koncentráljak, és kapcsolatba kerüljek a felsőbb énemmel azért, hogy felismerjem a saját igényeimet.

 

KÖSZVÉNY 

A köszvény egy olyan anyagcsere-betegség, amely a húgysav szervezetünkben történő felhalmozódásának következtében alakul ki, és amely ízületi bántalmakkal, főleg a nagylábujj elváltozásával, és néha vesekőképződéssel jár. Gyakran a kezeket, csuklókat, az ujjakat, a térdeket, a bokákat és néha a könyököket is érinti. A húgysav felhalmozódása arra utal, hogy olyan negatív érzéseket tartok vissza, amelyeknek egyébként a vizeletbe kellene kiürülniük. így a hozzáállásom megkövesedése „gondolatsémákat" hoz bennem létre, amelyek az eredendően könnyed mozgásomat fájdalmas és ügyeden gesztussá, mozdulatsorrá degradálják. A testem ugyanolyan merevvé válik, mint a gondolataim, a magammal és másokkal szembeni viselkedésem. Nagyon türelmetlen tudok lenni, ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy szeretném. Arra van szükségem, hogy domináljak, uralkodjak, hogy teljes mértékben irányításom alatt tartsam az életemet, ami néha igen nehéz lehet. Tehát a köszvény általában vagy az olyan embereket sújtja, akik nagyon ambiciózusok és merevek, vagy az olyanokat, akiknek nincs egyetlen céljuk sem, és a jövő nem hozza őket lázba. Nagyon korlátozott ambícióim vannak, és nem kell túl sokat elvárni tőlem, mert elképzelhető, hogy ez lesz az utolsó csepp a pohárban. Ilyenkor elkeseredettség lesz úrrá rajtam. A köszvény gyakran az érett korú férfiakat sújtja. Talán meg kellene tanulnom a többieket is élni hagyni ahelyett, hogy uralkodni akarnék, bíznom kellene az életben ahelyett, hogy irányítani, uralni akarnám azt, és a merevségem helyett rugalmasabbnak kellene lennem magammal és másokkal szemben. Nem kell többé belső konfliktust megélnem, az élet örömei és a kötelességek, feladatok között őrlődve. Most „rá vagyok kényszerítve" a passzivitásra, és arra, hogy élvezzem a „jól megérdemelt pihenést". Jobban tenném, ha több szeretetet engednék be magamba azért, hogy kiegyensúlyozzam és felszabadítsam a negatív, fájdalmas, bántó vagy dühödt érzéseimet, és ezáltal újra szabadon mozoghassak, szabaddá váljak, jól érezzem magamat a bőrömben.

 

KLAUDIKÁCIÓ - sántítás (MOZGÁSRENDSZER)

A klaudikáció a járás egyenetlenségével jellemezhető. A kiváltó ok lehet izom- vagy idegi eredetű, egy láb, egy térd vagy egy comb bénulása, merevsége következtében is létrejöhet. Az bizonyos, hogy az életemben nem minden úgy működik, ahogy én szeretném. Szeretnék előrehaladni, azonban a félelmeim megakadályoznak abban, hogy harmonikusan haladjak. Ha felismerem ezeket a félelmeimet, akkor több harmóniát tudok vinni az életembe, amely egyre inkább segítene a járásom egyenletességének a visszanyerésében.

 

KALCIUMLERAKÓDÁS

A kalcium olyan ásványi anyag, amely az emberi test legszilárdabb energiájához, a csonthoz kapcsolódik. A kalcium tehát a mentális energiámmal, a lényem mentális szerkezetével kapcsolatos. Lerakódás akkor keletkezik, amikor az energia egy adott helyen megreked, és fájdalmat, gyulladást okozva kikristályosodik (úgy, mint az epekő). Miért van ez így? Azért, mert a kalcium lerakódások általában stagnáló gondolatokat, a tekintéllyel szembeni rugalmasság hiányát jelzik, mivel ezt a tekintélyt nem vagyok hajlandó elfogadni. Úgy vélem, behódolásom ez előtt a plusz elvárás előtt megakadályoz abban, hogy teljesen szabad legyek. A kalciumlerakódások szeretetté való átalakítása úgy történik, hogy megpróbálok nyitott lélekkel, elmével közelíteni a dolgokhoz, és a kommunikációra fektetni a hangsúlyt. Elfogadom, hogy ha nyitott vagyok a többiek felé, akkor kevésbé vagyok a tekintély elnyomásának kitéve, és azt sokkal inkább egyfajta megosztásnak élem meg. így önálló, szabad és bölcs leszek.

 

CSONT (általában)

A csontok testem tartóoszlopai, rájuk épül egész lényem. A csont belsejében a csontvelő található, amely a lényem legmélyebb magját, lényegét szimbolizálja. Itt képződnek az immunsejtek, amelyek testem védelmére szolgálnak. A csontok azoknak a törvényeknek és alapelveknek a szerkezetére utalnak, amelyekkel nap mint nap szembesülnöm kell, és amelyeket a tekintély (rendőrség, tanárok, szülők) tartat be velem, hogy legyen tartásom, és rend uralkodjék körülöttem.

 

CSONT - AKROMEGÁLIA

Az akromegália az arc és a végtag csontjainak túlzott növekedését jelenti, amelyet a növekedési hormon normálisnál nagyobb mennyiségű termelődése okoz. Ha ilyen betegségem van, akkor meg kell vizsgálnom, volt-e olyan helyzet az életemben, amelyben túl kevésnek (kicsinek) éreztem magam ahhoz, hogy elérjek egy célt, vagy megvalósítsak egy tervet. Esetleg gyengének éreztem magam ahhoz, hogy elfoglaljam a nekem kijáró helyet a világban, és elérjem, hogy tiszteljenek. A test válaszként úgy reagált, hogy az átlagosnál sokkal nagyobbra nőttem, hátha így könnyebben helyet találok magamnak a világban.

 

CSONT - CSONTBÁNTALMAK

A csont betegségei, a csontrákot is beleértve, a tekintéllyel szembeni lázadásra utalnak. Képtelennek érzem magam arra, hogy egy bizonyos szituációra reagáljak, vagy adott szabályoknak és elveknek alávessem magam. Fel kell tennem magamnak a kérdést: vajon nem az éltemet irányító, személyes meggyőződésem, alapelvem, hitem ingott meg? Ha csontjaimat betegség, vagy valamilyen jellegű bántalom éri, meg kell vizsgálnom, az élet mely területén értékelem alul magam. A betegség pontos helye, vagyis hogy melyik csontról van szó, fontos információval szolgálhat a lelki eredet pontosításához.

 

CSONT – CSONTRITKULÁS

A csontritkulás során a csont veszít a tömegéből, lyukacsossá és porózussá válik. Csökken bennem az élni akarás vágya, az evilági léthez kapcsolódó érdektelenség és mindenfajta motiváció hiánya jellemző rám. El vagyok keseredve, belefáradtam abba, hogy állandó jelleggel hadakoznom kell a tekintéllyel és az ember alkotta szabályokkal. Ez a betegség általában a változó korú nőket éri utol. Mivel a probléma az alapgondolataimat és félelmeimet jelképezi, csontjaimat érinti, fel kell tennem magamnak a kérdést, melyek lehetnek azok a dolgok, amelyekhez ragaszkodom, és amelyeken talán már változtatnom kellene. Igaz, már nem szülhetek több gyermeket, azonban az élet más területén hasznos és „termékeny” maradhatok. Tehát felül kell emelkednem a haszontalanság, értéktelenség érzésen. Bíznom kell az életben, és újabb motivációs forrásokat kell találnom magamnak.

 

CSONT – CSONTVELŐGYULLADÁS

A csontvelőgyulladás főleg gyermekeket és fiatalokat érintő megbetegedés, amely általában az ízület környékén található részt károsítja. Többnyire a hosszú csontokat támadja meg, mint a sípcsont, combcsont, felkarcsont. Az ízületek mozdulatot és kifejezést adnak a csontjaimban levő energiának. Egy gyulladás mindig irritációt, ingerültséget jelez, amely belső gyengeségre utal. Dühöt és frusztrációt érzek a tekintéllyel, hatalommal, és azzal szemben, ahogyan az élet strukturálva és rendszerezve van. Talán úgy érzem, nem támogatnak eléggé. Azonban meg kell tanulnom bízni a dolgokban és az emberekben, el kell engednem bizonyos dolgokat, és el kell fogadnom , hogy az Univerzum támogat engem. A gyulladás csak rámutat az konfliktushelyzetemre. HA a csontvelőgyulladás egy régi sérülésből származik, lehetséges, hogy ennek a sérülésnek az eredeti okait még nem orvosoltam.

 

CSONT – DEFORMÁCIÓ

A csontok eldeformálódhatnak a rám nehezedő nyomás miatt. Akár én magam, de mások is rám helyezhetik a terheiket. Mentálisan merev vagyok. Meg kell tanulnom rugalmasabbnak lenni az elveimmel kapcsolatban. A lelki nyitottságom lehetővé teszi majd számomra, hogy az élet különböző aspektusait értékelni tudjam, és hogy felfedezzem, a szeretet számos módon jelen lehet az életemben.

 

CSONT – TÖRÉS

A csontok belső világunk törvényeinek és alapelveinek szerkezetét jelképezik, ezért a csonttörés nagy belső konfliktusokra utal. Ez a konfliktus többnyire a lázadással, a tekintéllyel (amelytől függetleníteni akarom magam) szembeni reakciókkal kapcsolatos. A törés jelzi számomra, hogy így nem folytathatom tovább, változtatásra van szükségem.  A törés helye a konfliktus természetére utal. Ha a törés baleset következtében történt, akkor önvizsgálatot kell tartanom, nem élek-e meg valami miatt bűntudatot. A csontok a tartást, a stabilitást jelképezik, és egy törés arra utalhat, hogy rugalmasabbnak kell lennem, el kell engednem a múltat. Így elkerülhetek sok felesleges stresszt, és fejlődésem egy újabb lépcsőfokára léphetek. Nem túlzóak esetleg a magammal és másokkal szemben támasztott elvárások? Nem ragaszkodom mereven a tökéletességhez? Esetleg arról van szó, hogy inkább a fizikai, testi dolgokra koncentráltam, és az életem spirituális aspektusait elhanyagoltam? Elfogadom hogy szeretnem kell magamat is ahhoz, hogy képes legyek kifejezni azt, amit érzek. HA visszatalálok belső szabadságomhoz, akkor mozdulataim szabadságát is visszaszerzem.

 

CSONTRÁK

A csontrák nagyon mély, belső konfliktusra utal, melynek alapja az értéktelenség érzése. Azt gondolom, semmire sem vagyok jó, ki nem mondott érzéseim pedig egészen a csontjaimig hatolnak. Lehet, hogy olyan helyzetet élek meg, amelyben az életbe vetett hitem, életeszmém kérdőjeleződött meg. A szituáció meglepetésként hatott rám, a csontomig hatolt. Meg kell tanulnom elismerni az értékeimet, az erényeimet. Nyitottabban és rugalmasabban kell kezelnem a váratlan, „nem konvencionális” helyzeteket. Úgy leszek képes meggyógyulni, ha megtanulom kifejezni az érzelmeimet.

 

CSONTRÁK – EWING-SZARKÓMA

Ritka csontrákfajta, amely leginkább a 10-15 éves gyermekeket támadja meg. A láb csontjait érinti, amely az előrehaladástól való félelemre utal. Attól félek, hogy nincs meg minden szükséges eszközöm ahhoz, hogy megbirkózzak a jövővel. A testem ordít a fájdalomtól, az engem kiváltó bizonytalanságtól. Úgy érzem, hogy nincs helyem az felnőttek világában. Megtanulok bízni az életben , hogy elhozza számomra azokat a lehetőségeket, amelyekre szükségem van a társadalomba való beilleszkedéshez.

 

ÍZÜLET

Az ízületi gyulladás egy ízületi kapcsolat gyulladását jelenti. Ez a betegség érintheti az egész mozgatórendszert: a csontokat, ínszalagokat, inakat, izmokat. Jellemzői a gyulladás, a feszes izomzat és a fáj dalom, amelyek lelki szinten zárkózottságot, kritikát, bosszúságot, szomorúságot vagy dühöt szimbolizálnak.

Így olvassuk:

Az i-zü-le-ti gyul-la-dás egy i-zü-le-ti kap-cso-lat gyul-la-dá-sát je-len-ti. Ez a be-teg-seg é-rint-he-ti az e-gész moz-ga-tó-rend-szert: a cson-to-kat, ín-sza-la-go-kat, i-na-kat, iz-mo-kat. Jel-lem-ző-i a gyul-la-dás, a fe-szes i-zom-zat és a fáj-da-lom, a-me-lyek lel-ki szin-ten zár-kó-zott-sá-got, kri-ti-kát, bosz-szú-sá-got, szo-mo-rú-sá-got vagy dü-höt szim-bo-li-zál-nak.

Olvassunk nagyon lassan! Nem fontos, elménk felfogja-e a kiejtett szavak és mondatok jelentését, azonban előfordulhat, hogy a gyakorlat végzése közben fájdalmat vagy szomorúságot érzünk, mert egy régebbi, éppen aktuális, vagy olyan betegségről tájékozódunk, amitől felünk, hogy elkapjuk. Ilyenkor szeretetet kell „vinni" az olvasásba. Ha heves érzelmeink vannak a szócikk olvasása közben, akkor olvassuk el többször, akár aznap egy későbbi időpontban, akár napokkal később, és ismételjük egészen addig, amíg ezek az érzések enyhülnek, csillapodnak, és megbarátkozunk az adott szöveggel. Meditáció, nyugtató zene hallgatása vagy a tudatos ellazulás is segítségünkre lehet.

Az integráció ebben az cserben azt jelenti, hogy tegyük magunkévá, tudatosítsuk a velünk történő dolgokat. Ez a folyamat bizonyos mértékben gyógyulást is jelent, hiszen a betegség egy üzenet, melyet testünk küld szellemünknek azért, hogy felismerjük, mi az, amit éppen megélünk. Az integrációs technikát először az 1993 óta folyamatosan megrendezésre kerülő Találjuk meg a bennünk rejlő gyermeket című előadás-sorozaton alkalmaztam. Hallgatóimat arra kértem, a bennük lakó felnőtt írjon egy levelet a bennük lakó gyermeknek, és a gyermek válaszoljon erre a levélre.

Mi történik akkor, ha ezt a módszert használva, szótagról szótagra elolvasunk egy szöveget, miközben egy szótagra legalább egy másodpercet szánunk? Először is tudnunk kell: minél gyorsabban olvasunk el valamit, annak információtartalma annál inkább mentálisan, az elménkben marad meg. Ha viszont lassan olvasunk, a szöveg a szív energiaközpontjával, az úgynevezett szívcsakrával kerül kapcsolatba. Másodszor: minden betegség vagy egészségügyi probléma a szeretet hiányának és a más emberekkel kapcsolatos negatív eseményeknek a megnyilvánulása. Tehát, mondhatjuk úgy is, hogy egy fizikai vagy lelki sérülés (~ üzenet) a szeretet szintjén rögzül, vagyis a szív energiaközpontjában. A szeretethiányhoz kapcsolódó sérülések az elutasítottság, elhagyatottság, düh, meg nem értettség, szomorúság, csalódottság érzéseként jelennek meg szívünkben. E rögzült üzenetet úgy tudjuk „felülírni", ha újra aktiváljuk, tehát megint kapcsolatba kerülünk azzal, ami kiváltotta. Idézzük fel a fájdalmat, szomorúságot vagy dühöt okozó eseményt, ezzel megnyitjuk a szív energiaközpontját, és hagyjuk, hogy rajta keresztül eljusson hozzánk a szeretet, majd a gyógyulásunk érdekében „működésbe léphessen" az integráció.

A gyakorlat hatékonyságának növelése érdekében képzeljük azt, hogy a szavak a szívünkből jönnek (mintha a szánk a szívünk lenne). Ha különböző testrészeinkben szúrást vagy hőhullámot érzünk, esetleg szomorúság kíséri a folyamatot, próbáljunk meg nyugodtak maradni. Testünk tudja, mit bír el - ha hallgatunk rá, ellenőrzésünk alatt tarthatjuk a gyakorlatot. Ha félünk, hogy túl erős érzelmek törnek majd ránk, kérjük egy szakképzett terapeuta segítségét a fájó dolgok újraélésében.

 

CSUKLÓ 

A csuklót két sorban elhelyezkedő 4-4 csont, az úgynevezett kéztőcsontok alkotják. Ezek keresztmetszetété tekintve U alakú elrendezésben rögzülnek egymáshoz, mintegy „alagutat” hozva létre a kéz átfutó inai, erei és idegei számára. A csuklom merevsége megakadályoz engem a harmonikus mozgásban, hogy megfogjak dolgokat, és hogy válasszak az élet által nyújtott dolgok közül. A kellemetlenség a kézügyességet igénylő elfoglaltságomban zavar leginkább. A csuklók fájdalma elvégzendő dolgokkal kapcsolatos elfojtott energiára utal, vagyis arra, hogy valamit nem akarok megtenni, pedig kellene. A csukló kibicsaklása vagy törése egy mély, az önkifejezésemmel kapcsolatos konfliktusra utal, és azt jelzi, hogy az élet hogyan és mire használ fel engem nagy „művének” létrehozásában. Tartozom magamnak annyival, hogy elgondolkodjak a fájdalom okán (például akkor, amikor pihentetem a kezemet).

CSÍPŐ 

A csípőcsont sima felületű, nagy kiterjedésű lapos csont, amely nagyjából a medence egészének oldalsó-hátsó részét határolja. A combcsont itt csatlakozik a medencéhez, így a csípőcsont részt vesz a test egyensúlyban tartásában. Lehetővé teszi a lábak számára a mozgást, vagyis a csípő határozza meg, haladok-e előre, vagy sem. A külvilággal kapcsolatos hiedelmeimet, félelmeimet jelképezi. A medence és a csípő egységet alkot, a páros pedig azt szimbolizálja, hogyan, milyen mértékben „vetem bele magamat" az életbe. Tehát a csípő arról is árulkodik, mennyire vagyok elszánt az előrehaladásra. Elfogadom és örömmel, az életben bízva haladok előre. Tudatában vagyok annak, hogy minden tapasztalat, ami engem ér, belső értékeim felfedezését teszi lehetővé.

CSÍPŐ (fájdalma)

A csípőkből indul ki a lábak mozgása, a járás. Segítségükkel szabadon haladhatunk előre. Lehetséges, hogy visszatartom magam az előrehaladásban. Ebből ered a járás bizonytalansága. A csípőproblémák által a testem merevségről informál engem, egy emberrel vagy helyzettel szemben rugalmatlan vagyok. Kiváltó oka egy olyan esemény lehetett, amelyben úgy éreztem, megcsaltak, elárultak, és ez olyan mélyen megérintett, hogy bizalmatlan lettem másokkal szemben. Védekezésképpen új szabályokat akarok felállítani, hogy még egyszer ne sérülhessek meg. Lehetnek félelmeim a jövővel kapcsolatosan is, pánikba esem, szorongok, ha fontos döntéseket kell meghoznom, mivel az a benyomásom, hogy semerre sem haladok, és sehova sem fogok eljutni. Ha fáj a csípőm, akkor a testem üzen számomra. Segíteni akar abban, hogy tudatom fejlődjön, hogy bizalommal és biztonsággal jussak előre az életben, és rámutat arra, hogy egy szebb és jobb jövő érdekében rugalmasabbnak kell lennem a döntéseimben. A fájdalom mindig bűntudatot jelez. A csípőfájdalom, vagy a mozdulatlan, merev csípő azt jelezheti, hogy félelemből vagy bűntudatból blokkolom a szexuális öröm megélését. Tehetetlen vagyok, impotensnek érzem magam, nem vagyok képes olyannak elfogadni magamat, amilyen vagyok - az ízlésemmel, vágyaimmal, örömeimmel együtt. A tehetetlenség érzését megélhetem úgy is, hogy nem vagyok képes valaminek vagy valakinek ellenállni. Ez a helyzet arra kényszerít, hogy elgondolkodjak a saját magam számára meghúzott határokról. Egyensúlyban vagyok, és bizalommal, derűvel haladok előre az életben. Köszönetet mondok az életnek mindazért, amit minden percben megtanulhatok, megtapasztalhatok. Megtanulok a tapasztalatokkal egyensúlyban élni.

COMB 

A combizom a haladás mozdulatát, erejét jelképezi. Aki hatalmas, erős combokkal rendelkezik, olyan ember lehet, aki erősen kötődik a földhöz, és akinek nagy felhasználható energiatartalékai vannak, amit tekintélyének megszilárdításához és szellemi, spirituális fejlődéséhez egyaránt felhasználhat. Ezek a természetes „tartalékok" a lelki állapotról is tanúskodnak. Ha túl sokáig maradok tétlen, talán felesleges tartalékokat halmozok fel. Ez azt jelzi, hogy félek elfoglalni a helyemet, és számos, fiatalkoromban megélt (főleg a szüleimmel kapcsolatos) helyzetet igazságtalannak tartottam, amelyeket nem voltam képes elfogadni, és amelyekkel szemben még mindig rengeteg ellenérzésem van. Nagyon félelmetes számomra annak lehetősége, hogy hiányt kell szenvednem valamiben, félek a nélkülözéstől! Ezért „raktározok". Áramoltatom a combjaimban ezeket a tudat alatt lappangó gondolatokat, és cipelem a terjedelmes anyagot. Dühös vagyok, ellenérzéseim és frusztrációim vannak azzal kapcsolatban, hogy úgy érzem, nem vagyok túl sikeres a munkámban. Ha nagy, kövér és összeérő combjaim vannak, akkor az energia megreked ezen a helyen, és ennek következtében a szexuális érdeklődés megváltozhat, mivel ez az energia a medence közelében stagnál. Lehetséges, hogy mentális ellenállásom olyan korlátokat képez, amely megakadályoz engem az önkifejezésben, vagy abban, hogy megtaláljam a helyes irányt. Ideje, hogy felszabadítsam magam, és szabadjára engedjem azt a szeretetenergiát, amely így próbál kifejeződni. Engedem, hogy ez az energia lefelé, a combok és a lábak felé áramoljon, amelyeknek nagyobb szükségük van rá. Mindez segíthet nekem abban, hogy gyökeret eresszek, amellyel nagyobb lesz az egyensúly a lelki és a fizikai oldalam között. A depresszióm könnyebben elmúlik. A testem egyensúlyba kerül, s megszabadulok a fiatalkoromban felhalmozott bosszúságtól.

 

CARPALIS ALAGÚT SZINDRÓMA

Tekintettel arra, hogy a carpalis alagút egy viszonylag szűk folyosónak felel meg, ha a csuklóízület nem a megfelelő helyzetben van, és a kéz erős igénybevételnek van kitéve, egy fontos ér vagy ideg „elszorulhat". Az inak súrlódnak, ínhüvelygyulladás, duzzanat alakul ki. A kéz gyakorlatilag használhatatlanná válik, és ezzel együtt az egyén képtelen a legtöbb tevékenység végrehajtására. Folyamatos zsibbadásérzés, hidegérzet, és intenzív fájdalom jellemzi. Nagy belső feszültség lakik bennem, és amikor a kezemet használom (például írok), akkor abba igen nagy energiát fektetek. Kire akarok hatni, kit akarok elbűvölni? Kit akarok meggyőzni? Magamat vagy a többieket? Túl nagyra törő vagyok, és a nagyságról szóló gondolataim túl ambiciózussá tesznek engem. Lehetséges, hogy álarcot viselek, elrejtem valódi személyiségemet, ami megvéd engem a többiek ítéletétől. Mivel a fájdalom inkább éjszaka vagy a reggeli ébredés után a legintenzívebb - azokban az időszakokban, amikor a belső világommal még szoros kapcsolatban vagyok azokra a változtatásokra hívja fel a figyelmemet, amelyeket önmagamban kéne véghezvinnem. Mostantól természetesen teszem a dolgaimat, időt szakítok arra, hogy tényleg saját magam lehessek. Semmit nem kell senkinek bizonyítanom. Elfogadom, hogy olyannak szeressem magamat, amilyen vagyok. Mesterkéltség nélkül és szabadon fogok viselkedni. Ez az első lépés a nagy megvalósítás, az Önmegvalósítás felé.

 

BÖLÉNYPÚP -  GÖRBE HÁT

A bőr az egész testet befedi, és elhatárolja azt, ami „belül" van (a személyiségemet), attól, ami „kívül". Nagy felületével a bőr a test egyik legfontosabb szerve. Olyan védelmi rendszer, amely precízen kijelöli az életteremet, és amely hűségesen és tudat alatt a belső állapotomról is tájékoztat. Ha gyengéd, érzékeny ember vagyok, akkor a bőröm is az. Ha nagyon érzékeny, akkor a bőröm szintén az. Ezzel ellentétben, ha kemény vagyok magammal vagy másokkal, akkor bőröm is kemény és vastag. Az irritáció nyomai mindig arra utalnak, hogy valami vagy valaki irritál engem. A nagy bizonytalanság enyhén nedvessé teszi a bőrömet, de az erőteljesen izzadó bőr az elfojtott, ám kiürítésre váró érzelmekre utal, amelyektől ilyen formában szabadul meg a testem. A külvilággal való kapcsolataim minőségét tehát a bőröm állapota tükrözi.

 

BURSZITISZ (nyálkatömlő-gyulladás)

Burszák a csontok felületén található kis „párnácskák", nyálkatömlők, a burszitisz ezek gyulladását jelenti. A betegség általában a vállban, könyökön, térdkalácsban vagy Achilles-ínben alakul ki. Ezek a kis párnácskák folyadékot tartalmaznak, amely arra szolgál, hogy az ízületi súrlódásokat csökkentse. Lehetővé teszik tehát, hogy mozdulataink könnyedek, fesztelenek és kellemesek legyenek. A burszitisz egy olyan helyzettel vagy emberrel szemben érzett intenzív belső frusztrációt, irritációt vagy visszafojtott dühöt jelez, akit legszívesebben „megütnék" (ha a karokat, vállakat, könyököt érinti a betegég) vagy „megrúgnék" (ha a lábakat, térdet, Achilles-ínt érinti)! Nagyon merev vagyok, és valamiből nagyon elegem van - ám ahelyett, hogy ezt kifejezésre juttatnám, visszatartom az érzelmeimet. Ha megnézem, hogy mit tudok és mit nem tudok csinálni a fájdalmas testrésszel, talán megtalálom ennek a „verekedési vágynak" az okát. Ha a bal kezem fáj, akkor érzelmi téren van a probléma. Ha a jobb karom, akkor racionális oldalam (felelősség, munka) az érintett. Meg kell találnom az érzelmek kifejezésének megfelelőbb formáját. Felkutatom a fájdalmam okát, nyitott maradok és változtatok hozzáállásomon úgy, hogy elfogadom az érzéseimet és az érzelmeimet. A dühöt átváltoztathatom szeretetté és harmóniává, ami számomra és mások számára is előnyösebb és kellemesebb lesz. A testem csak azt szeretné üzenni számomra, hogy pozitívabb hozzáállást kéne tanúsítanom, így jobban tudnék alkalmazkodni a felmerülő, új helyzetekhez.

 

BOKA

A boka hajlékony és mozgékony testrész. Testünk megtartásában segít, ezért igen nagy terhelésnek van kitéve. Egyfajta híd, kötelék köztem és a föld között - a bokákon keresztül áramlik a spirituális energia felülről lefelé, és lentről fölfelé. Segítségükkel vagyok képes előrehaladni, felkelni, stabilan állva maradni. Véghezviszik az irányváltoztatásokat, következésképpen az általam hozott döntéseket szimbolizálják. Minden bokasérülés vagy bokafájdalom azt jelzi, képes vagyok-e irányváltoztatás közben rugalmasságom megőrzésére. Ha félek attól, hogy mi vár rám, ha döntéseimben rugalmatlan vagyok, ha túl gyorsan, meggondolatlanul haladok előre, ha félek egy jelenlegi vagy eljövendő feladattól, felelősségtől, ha úgy érzem, nem vagyok stabil - akkor valószínűleg bokáimban is megfékezem az energia áramlását. Az energia-visszatartás mértékétől függően rándulás, ficam vagy törés következhet be. De boka nélkül nem vagyok képes állva maradni. Talán új nézőpontokra van szükségem, nyitottabb és rugalmasabb kritériumok szerint kell cselekednem. Ha az egyik bokám megadja magát, akkor az arra utal, hogy nincs már szilárd alapom, irányt kell változtatnom, mentális konfliktust élek meg. A bokám nem képes engem megtartani, és fizikailag az egész testem megadja magát. Bizonyos értelemben az életem is szétesik, de nem a személyiségem valódi széteséséről van szó, sokkal inkább arról, hogy valami nem működik az életemben. A ránduláskor az energia „megbicsaklik", és az engem megtámasztó rendszer deformálódik. Ez arra ural, hogy nincs semmi tiszta és definiált dolog az életemben. Amikor egy olyan szükséges változtatással kell szembesülnöm az életemben, ami a becsületemet, a biztonságomat vagy az életem célját és irányát érinti, akkor törés vagy repedés megy végbe. A sérülés milyenségétől és mértékétől függetlenül a balesetet követő mozdulatlan időszak lehetővé teszi számomra, hogy átgondoljam életemnek azt az aspektusát, amelyen változtatnom kell, és elősegíti a rám váró csodálatos átalakulást. Elfogadom az életet, és mindazt, amit az élet elém sodor az utamon.

 

ANKILÓZIS - ízületi merevség

Ebben az állapotban egy vagy több ízület működési képessége bizonyos időre megszűnik. Az ankilózis általában részleges, de teljes ízületi merevség is előfordulhat - ha úgy döntünk, hogy a teljes inaktivitást választjuk. Ekkor pszichikailag és testileg is ez az első lépés a paralízis, bénulás felé. Tudatára kell ébredünk annak, mivel jár, ha úgy döntünk, tétlenek maradunk, nem akarunk sem érezni, sem pedig mozogni. Mitől félünk? Az ismeretlentől, ami minket vár, vagy az újtól, ami zavar? Vagy valamitől, amihez egyáltalán nincs kedvünk? Figyeljük meg, mely testrészt érinti az ankilózis, mert ez kiegészítő ínformációt szolgáltat a betegség okának felderítéséhez. Például, ha a kart érinti, akkor talán elutasítjuk az élet által kínált új tapasztalatokat? Olyan érzésünk van, mintha megcsonkítottak volna? Ha a váll érintett, akkor az élet nehéznek tűnik számunkra, valami hatalmas súllyal nehezedik ránk. A magány, vagy az ismeretlennel való szembesülés szükségessége az, ami torlódást okoz a gondolatainkban? Ha az egyik lábunk érintett, akkor melyik az az út, amerre nem szeretnénk haladni, és ami miatt lemerevedünk? Ha az egész testünket sújtja a betegség, akkor egy dolog vagy egy konkrét személy indíthatta be ezt a folyamatot. Tudatában vagyunk annak, hogy az érintett testrészben halmozunk fel energiát, és tudat alatt szorongunk. Ideje, hogy végre előre haladjunk! Mostantól tudatában vagyunk a hibáinknak (illetve a felelősségünknek), élettapasztalatainknak. Elfogadjuk, hogy a blokkolt mozgást újraélesztjük, újra mozgásba lendítjük a gondolatainkat, és mindemellett nyitottak maradunk. Kreatívabban állunk a dolgokhoz.

.

INAK (általában)

Az inak az izmokat és a csontokat kötik össze. Ennek a lágy összetételű, mentális energiából álló, a spirituális energiához kapcsolódó szövetnek a hatása a teljes kifejezés és mozdulat egyesítése. Közvetlen kapcsolatot alkot a „testemmel-lelkemmel". Az inaim egy esetleges merevségre való hajlamra utalhatnak. Ha a mentális energiám merev, akkor rugalmatlanná válok. Ezt a lágy szövetem megérzi, és ez merevségéhez vezet. Amikor konfliktust érzek a között, amiről úgy gondolom, hogy meg kell tennem, és a belső hangom között, amely valóban megmondja nekem, hogy mit is akarok igazából tenni, ilyen esetben infájdalmaim lehetnek. Hajlamos leszek alulértékelni, lebecsülni magam. A mentális energiám (inak) dönt egy bizonyos irány mellett, amíg az alap, mély és spirituális energiám (csontok) az ezzel ellentétes irányt választja. Meg kell vizsgálnom, melyik inamat érinti az elváltozás, és így információt kaphatok arról, hogy az életem melyik területén becsülöm alul önmagamat, képességeimet. Például, ha a csuklóm szenved íngyulladásban, akkor fel kell tennem magamnak a kérdést: „Melyik, a csuklómat vagy kezeimet igénybe vevő tevékenységem kapcsán érzem úgy, hogy nem vagyok elég jó, vagy hogy jobb is lehetnék? Felismerem az energiáim egyensúlyba hozásának fontosságát, és előre haladok az életben.

 

ÍZÜLETEK (általában) 

Az ízület testünk azon része, ahol két vagy több csont kapcsolódik egymáshoz, hogy az emberi csontváz egy adott mozgását lehetővé tegye. Az ízület a mobilitást, az alkalmazkodóképességet, a rugalmasságot és a könnyedséget szimbolizálja, mivel az ízület az, ami mozdulatainknak könnyedséget, bájt kölcsönöz. Az ízületeknek mindez az egyszerű és előnyös, jó tulajdonsága akkor valósul meg, ha az ízületek tökéletes állapotban vannak. Mindemellett az ízületeknek is megvannak a határaik. Mivel a csont a létem legsűrűbb, legalapvetőbb energiaformája, az ízületi problémák érintik az emberi test összes fiziológiai összetevőjét (szövetek, vér stb.) így egy ízületi baj egyfajta ellenállást jelez, egy bizonyos gondolati, cselekvési merevséget, és érzelmeim gyakori elfojtásáról árulkodik. Akkor lép fel gyulladás, ha félek az előrehaladástól: képtelen leszek a mozgásra, nehezemre esik irányt változtatni, úgy teszek, mintha érzelmileg függetleníteném magam a dolgoktól, nem reagálok spontán módon, hezitálok, és nem vagyok képes átadni magam az életnek, bízni a dolgokban és az emberekben. Amikor nehezemre esik vagy fájdalmas a mozgás, a testem azt fejezi ki ezzel, hogy nem akarok valamit megérteni (vagy elfogadni, hogy meg kellene értenem valamit) ami korlátoz engem az önkifejezésemben. A megértéssel kapcsolatos merevségemmel kapcsolatban, ha megnézem, hogy melyik testrész érintett a betegségben, beindíthatom annak az elfogadásának a folyamatát, hogy valamit meg kell értenem. Például, a fájdalmas csukló, könyök, váll azt jelzik, hogy fel kellene hagynom valamilyen munkámmal, tevékenységemmel, vagy cselekvéssel. Vissza akarok húzódni, magamba szeretnék fordulni(könyök) mivel belefáradtam abba, amit csinálok, vagy abba, aki vagyok, nem akarok már felelős lenni magamért (vállak). A combízület, a térdek és a lábak (alsó végtagok) betegsége azt jelzi, hogy nem óhajtom tovább élni az életemet annak nehézségeivel együtt. Emlékeztetnem kell magam arra, hogy az egyetlen és ugyanazon helyre fordított figyelem (ami azt jelenti, hogy tudat alatt az energiát vagy az érzelmet egyetlen egy ízületre irányítom) kikristályosíthatja ezt az energiát, és ezzel az ízületet mozgásképtelenné teheti. Ebben az esetben a szeretettel történő elfogadási folyamat nagyon fontos, azért hogy magunkévá tegyük az ezzel a betegséggel kapcsolatos tudatosítási folyamatot, annak érdekében, hogy megszabadulhassunk attól. Az ízület egy olyan hely, ahol két csont találkozik. Az ízületet érintő baj vagy betegség mindig magammal vagy másokkal, esetleg egy élethelyzettel szembeni rugalmatlanságot jelez. Ha megnézem, melyik testrészemet érinti a betegség, akkor rájöhetek, hogy az életem melyik területén kellene rugalmasabbnak lennem.

 

ÍZÜLETEK - FICAM, RÁNDULÁS

Ránduláskor az ízület elmozdul a helyéről, majd visszapattan oda. Ficamról akkor beszélünk, ha az ízület elmozdul a helyéről, majd kóros helyzetben marad. Az ízületek a rugalmasságot és az életem helyzeteihez való alkalmazkodást szimbolizálják. A csukló és a boka az energiának még az anyagban történő megnyilvánulása előtti kifejeződését jelképezik. A rándulás azt jelzi számomra, hogy épp fékezek. Bizonytalanul érzem magam, ellenállást érzek az általam választott iránnyal szemben (boka), vagy azzal szemben, amely felé jelenleg haladok (csukló), vagy ami felé haladni tudnék egy új helyzetben. Bűntudatom van, és meg szeretném magam büntetni az ellenállásomért. Olyan mentális feszültséget élek meg, amit már nem lehet elviselni. Attól függően, hogy milyen mértékben vagyok dühös, mennyire nagy az ellenállásom, bűntudatom, mentális feszültségem, vagy egy „jobbfajta" ínszalagsérülést élek meg, ahol az ínszalag csak megrándul, vagy egy komolyabb ínszalagsérülést, amelyben az ínszalag részlegesen vagy teljesen elszakad, és így inkább az ízület ficamáról beszélhetünk. Tudatosítom, hogy mit éreztem a baleset pillanatában, vagy mit tettem közvetlenül azelőtt. Feltehetem magamnak a kérdést: Olyasvalamit teszek, amiről jobb lenne lemondanom? Vajon a helyzetkezelési módszerem feszültséget és valódi szorongást okoz nekem? Időt szánok arra, hogy új irányt találjak magamnak, vagy hogy meghozzam a szükséges változtatásokat annak érdekében, hogy jól érezzem magam a bőrömben, és hogy szabadon haladhassak előre. Elfogadom  ennek a rándulásnak a tényét, amely ezért van, hogy engem változtatásra kényszerítsen. Ha az elfogadás megtörtént, a gyógyulás gyors és teljes lesz. Ha azonban haszontalannak, semmirevalónak érzem magam - mert most nem, vagy csak gyengén tudok járni vagy lebecsülöm magam, sokkal hosszadalmasabb gyógyulásra kell számítanom. Ezért hasznomra válik, ha az adott helyzetet (a rándulást, és mindazt amit ez magában foglal) pozitívan és konstruktívan, előremutatóan próbálom látni.

 

ÍZÜLETI GYULLADÁS (általában)

Az ízületi gyulladás egy ízületi kapcsolat gyulladását jelenti. Ez a betegség érintheti az egész emberi mozgatórendszert: a csontokat, ínszalagokat, inakat, izmokat. Jellemzői a gyulladás, a feszes izomzat és fájdalom, amelyek lelki szinten zárkózottságot, kritikát, bosszúságot, szomorúságot vagy dühöt szimbolizálnak. Szimbolikus nyelven gondolkodva, a könnyedség, báj és a mozgás szabadsága azok a fő jó tulajdonságok, amelyek az ízületekhez köthetők. Ha ízületi gyulladásban szenvedek, az ízület megkeményedik, megmerevedik, nem lehet behajlítani. Ez a betegség kikristályosodott, megrögzött gondolatokat, viselkedést takar, olyannyira, hogy minden mély érzelem, amelyet ki kellene fejeznem, ebben az esetben ennek a betegségnek a megjelenésével jut kifejezésre. így akkor lép fel ízületi gyulladás, ha túl merev, vagy túl nagy elvárásokkal rendelkező, makacs, intoleráns, túlontúl erkölcsösködő, kritikus, beszűkült és túl gőgös vagyok magammal, másokkal vagy bizonyos élethelyzetekkel szemben. Általában egyfajta tehetetlenség érzése kíséri az engem lefékező szenvedést. Úgy érzem, hogy rosszul, vagy egyáltalán nem szeretnek engem, és nem értékelnek értékeimnek megfelelően, ami miatt sokszor csalódást érzek, sok keserűségben van részem, és gyakran van rossz hangulatom. Ilyenkor túlzottan is racionálisan állok a dolgokhoz. Gyakran semmiségekért is kritizálok mindent és mindenkit, mert félek az élettől, és ez gyakran azzal jár, hogy szinte beteges bizonytalanságban érzem magam. Úgy érzem, kizsákmányolnak engem, a dolgok, amelyeket teszek, és a gesztusaim inkább másoknak, a külvilágnak szólnak, másoknak akarok vele örömet szerezni, és nem saját valós akaratomból, vagy érdekemből teszek ezt vagy azt, olyannyira, hogy kötelességből igent mondok valamire, de valójában épp az ellenkezőjét gondolom. Talán gyermekkoromban átélhettem valamiféle traumát, és most elfojtom az érzéseimet anélkül, hogy elfogadnám, mi is történt, mert „sokat szenvedtem ettől a történettől, és (tudat alatt) engedélyezem magamnak, hogy panaszkodjak azért, hogy a külvilág megértse, ez nekem mekkora fájdalmat okozott." Ez a betegség az önfeláldozás komplexusához köthető. Az ízületi gyulladás eredhet abból is, ahogyan én magammal bánok, vagy ahogy a többiekkel bánok a kritika szempontjából. Az ízületi gyulladás olyan cselekvésre is utalhat, ami nem előremutató, úgy tűnik számomra, mintha energetikai téren hátrafele haladnék, mintha azt várnák el tőlem, hogy valami mást tegyek, és más irányba, mintsem, hogy előre haladhatnék. Mivel a félelmem, a kis önbecsülésem és merevségem miatt nagyon mély érzéseket korbácsolnak fel bennem az életem történéscinek irányultságával kapcsolatos miértjeim, hogyanjaim, feszélyezettnek, korlátozottnak, zárkózottnak érezhetem magam, vagy az lehet az érzésem, hogy a mozgásomban korlátoznak. Ilyenkor képtelen leszek arra, hogy behajlítsam az ízületeimet (magatartásomat), vagy arra, hogy mentálisan rugalmas legyek, és arra is képes vagyok, hogy feladjam. A gyulladás által érintett ízületem azt jelzi számomra, hogy mi az, amit éppen megélek, és többletinformációval szolgál a problémáról. Ha a kezemet (ujjaimat) támadta meg a betegség, a következő kérdést kell feltennem magamnak: Valójában azt teszem, amire vágyom, és amit tenni akarok? Képes vagyok megfelelően kézben tartani a saját ügyeimet? Vannak olyan emberek, akiknek már nem szívesen nyújtok kezet? Az univerzumomban, a kis világomban történő dolgok irányításának szabadsága és a spontaneitásom korlátozottak a merevségem és a keménységem miatt. Ha a könyökömet érinti: „Hajlíthatatlan vagyok az életemben szükséges irányváltoztatásokkal kapcsolatosan? Lehetővé teszem mások számára, hogy szabadok legyenek, és hogy teljes egészében kifejezhessék magukat? Ha a térdek érintettek: Ki vagy mi előtt érzem úgy, hogy térdre kell ereszkednem, esetleg kinek vagy minek nem akarok fejet hajtani? Mostantól megvizsgálom a szeretettel kapcsolatos valódi szándékaimat. Változtatnom kell a gondolkodási módomon, és új szemlélettel, magatartással kell kezelnem élethelyzeteimet is. Ha nyitott maradok a mindenütt jelen levő szeretetre és megpróbálom azt szabadabban, spontánabban, őszintébben kifejezni, a szívem ragyogni fog, és másokat ugyanúgy fogok tisztelni, mint saját magamat. Barátság, megértés, megbocsátás egy karnyújtásnyira vannak tőlem.

 

ÍZÜLETI ELVÁLTOZÁS - ARTRÓZIS

Egy vagy több ízületet érintő elváltozás, melyre a porc viszonylagos elhasználódása, kopása éppúgy jellemző, mint a csontvégek rendellenes összetömörülése, csontkinövések megjelenése. A legtöbb artrózisos elváltozás az öregedés számlájára írható. Ez a csontszerkezet igen kóros betegsége, amely lokalizálódhat bizonyos helyekre, de általában az egész testet érinti. Mindemellett inkább a nagymértékű, mechanikus terhelésnek kitett ízületek vannak kitéve az artrózis veszélyének, mint például a gerincoszlop (nyaki csigolyák, ágyéki csigolyák), a combok, a kezek, a térdek, a bokák. A fájdalom, ami a betegséggel jár mozgási (mechanikus), nem gyulladásos fájdalom, és inkább a mozgás alatt vagy következtében jelentkezik, és enyhül a pihentetéssel (ennek a betegségnek a másik neve a reumás, kopásos ízületi betegség). Ha artrózisban szenvedek, akkor az a cselekedeteim, berögzült gondolatsémáim, és merev gondolataim szaporodását jelenti. Ez a betegség általában egyfajta mentális merevséghez köthető. Gondolataim inkább hűvösek (a hideg és a nedvesség felgyorsítják az artrózis megjelenését), főleg a tekintéllyel kapcsolatban. Ez a betegség egy munka elvégzésére irányuló túlzott motivációt jelez, amikor az ember meg sem áll, meg sem pihen. (Végkimerülésig, megállás nélkül dolgozom, nem figyelek arra, hogy ez túl sok számomra). Talán úgy érzem, olyan embert vagy olyan helyzetet kell elviselnem, ami mostanra már elviselhetetlenné vált, vagy jelentheti valamilyen tekintélyforma elleni erős lázadás elfojtását is. Nagyon hajthatatlan, merev vagyok saját magammal szemben. A testem üzen nekem, és jelen esetben nagyon is jól teszem, ha hallgatok rá. Ezt a betegséget úgy tudom interiorizálni, hogy elkezdem tudatosan elfogadni hogy dühöt érzek valakivel vagy valamivel szemben és a gondolataim merevek. A rajtam áthaladó energia folyékony, harmonikus, mozgásban lévő. Ha a szívemmel nyitott maradok erre az energiára, és ha felismerem, hogy valamin változtatnom kell, akkor visszafordíthatom ezt a betegségfolyamatot, és visszanyerhetem az egészségem. így rugalmasabb leszek, és olyannak fogadom el a többieket, amilyenek, anélkül, hogy meg akarnám őket változtatni. A fizikai testem hajlékonysága akkor újra visszatér majd.

 

ÍZÜLETI GYULLADÁS - REUMATOID ARTRITISZ

A reumatóid artritiszt jelenleg a legsúlyosabb ízületeket érintő betegségnek tekintik. Általában nem csak egy ízületet érint, hanem kiterjed az egész testre. Az immunrendszer olyan beteg, hogy elkezdi saját magát elpusztítani, az ízületek kötőszövetét (kollagének) támadja meg. Olyannyira, hogy nagy fájdalomtól és az ízületek megdagadásával járó, általános testi korlátozottságtól is tarthatunk. Itt egyenesen saját magam elleni támadásról van szó, annyira nem tudnak kifejezésre jutni bennem a bosszúság és a fájdalom erőteljes érzései. A reumatóid artritisz mély önutálatot, önmegvetést, egy régóta visszafojtott gyűlöletet vagy dühöt tükröz, vagy olyan erőteljes önkritikáról árulkodik, amely a létem legalapvetőbb energiáját érinti. Olyan helyzeteket éltem meg, amelyben nagyon bűnösnek, szégyenteljesnek éreztem magamat. Ez a betegség azonban sokkal inkább lázadás a tekintély vagy minden olyasmi ellen, ami a szememben a tekintélyt jelképezi. Nem vagyok hajlandó ennek a tekintélynek behódolni, mindegy, hogy ez milyen következményekkel járhat! Olyan, mintha folyamatosan rágódnék, bosszankodnék a tekintélyen, miközben azt kritizálom. A mozgásom korlátozott lesz, és nem vagyok képes magamat szabadon kifejezni (nevezetesen bizonyos irányok választásával kapcsolatban), amelyeket a környezetemmel könnyedén és rugalmasan meg kellene beszélnem, mivel az ízületeim túl fájdalmasak. A testem olyan merevvé válik, mint a viselkedésem. Nem vagyok képes a heves érzelmeim kifejezésére és úgy érzem, folyamatosan elnyomnak. Ilyenkor felveszek egy olyan magatartást, amelyben kitörlöm a dolgokat, feláldozom magamat, és rágódom az érzelmeimen, mert nem tudom azokat kifejezni. Bűnbak vagyok, mert feláldozom magam egy dolog miatt. Nagyon fontos, hogy kinyissam a szívemet, ha fel akarom szabadítani azokat az érzelmeket, amelyek megmérgezik a létemet. Mostantól visszaveszem az irányításomat az életem felett, elkezdem magam szeretni, és elfogadni ír olyannak, amilyen vagyok. Azt a helyet foglalom el, ami nekem jár.

 

KULCSCSONT 

A kulcscsont egy olyan hosszú, S alakú csont, amely a vállöv részét képezi és a szegycsonthoz, a bordakosár központjához kapcsolódik. Mivel a kulcscsont közvetlenül a vállhoz köthető, a kulcscsont fájdalma a rám váró feladatokkal, kötelezettségekkel szembeni dühömre utal, mert úgy érzem, ezek az alávetettség és kötelesség érzéseit erősítik bennem. A kulcscsonttörés gyakran úgy történik, hogy ráesünk a vállunkra, amely azt jelzi, hogy a kötelességeimhez kapcsolódó erős nyomást, feszültséget élek meg. Az ezáltal kiváltott érzelem azt az érzést keltheti bennem, hogy össze fogok törni a felelősségeim súlyától. A helyzeteket objektívan nézem, és megpróbálom megérteni, hogy az élet nem tud annál több felelősséget, feladatot rám ruházni, mint amennyit elbírok vagy képes vagyok kezelni. Bízom a dolgokban és az emberekben, és megpróbálok olyan megoldásokra lelni, vagy olyan hozzáállást kialakítani, amely segítene nekem abban, hogy könnyebben vegyem az élet akadályait.

 

LAPOCKA

A lapocka széles és vékony csont. A kulcscsonttal egyetemben a kart rögzíti a törzshöz. Ennek a területnek a fájdalma tekintéllyel szembeni lázadást jelez, mivel úgy érzem, elnyomnak, csapdába zárnak. A lapockát érintő elváltozások (például törés) oka lehet olyan feszültség is, ami a között húzódik, ami vagyok (törzs), és amit ki akarok fejezni. Ezt a kar jelképezi, mivel a karok a szívem energiájának meghosszabbításaként működnek. Elfogadom U, hogy magamat teljes egységében szemlélem azért, hogy életembe és cselekedeteimbe harmónia költözzön.

 

ANGOLKÓR (rachtitisz)

Az angolkórt elsősorban fényhiány (D-vitamin-hiány) okozza, melynek következtében zavarok támadnak a kalcium- és a foszfátanyagcserében, ami a csontok elgörbüléséhez, növekedési zavarokhoz és a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség csökkenéséhez vezet. Többnyire a gyerekek körében fordul elő. A fizikai alultápláltság és rossz táplálkozás arra világít rá, hogy személyes és érzelmi téren is ugyanezt éljük meg: egyfajta ürességet, a gyengédség és a szeretet hiányát. Úgy érezzük, egyedül vagyunk a világban, és senki sem ért meg bennünket. Nem érezzük a megfelelő támogatás meglétét, sebezhetőek vagyunk. Észben kell tartanunk, hogy állandó védelem alatt állunk, és az „univerzum" szeretete mindenütt jelen van. Tartozunk magunknak annyival, hogy elfogadjuk ezt a szeretetet, és hagyjuk, hogy tápláljon. A betegségnek többé nem lesz létjogosultsága, ha megértjük, hogy először saját magunknak kell szeretetet adnunk, és csak utána adhatunk másoknak is.

 

 

blog comments powered by Disqus