ALLERGIA - LÉGZÉS - TÜDŐ BETEGSÉGEK

ALLERGIA - LÉGZÉS - TÜDŐ BETEGSÉGEK

 

TÜDŐ (általában) 

A tüdőm működése teszi lehetővé számomra, hogy az élet keringhessen bennem. A tüdő szűri meg a testembe kerülő levegőt. Belélegzem az „életet", majd visszaadom azt az Univerzumnak. A tüdőm jó működése lehetővé teszi, hogy minden sejtemet kiszellőztessem. A tüdőm által ébredek rá arra, hogy „ÉN" létezem. A tüdőm rávilágíthat tehát egy, a létezéssel kapcsolatos problémára, és ez lehetővé teszi számomra, hogy ezeket a negatív érzéseket kiszellőztessem, amelyeket a belélegzett szeretettel kell megtisztítanom.

 

TÜDŐ - TÜDŐBÁNTALMAK 

A tüdő bántalmai (tüdőbaj, hörghurut, asztma, fibrózis) azt jelzik, nagyon félek attól, hogy megfulladok, meghalok. Annyira idegesnek érzem magamat, hogy nagyon lekorlátozom az életteremet, ami szintén bizonytalansággal tölt el engem. Az is lehet a benyomásom, hogy elvesztettem a területemet (az Én társamat, az Én családomat, az Én barátaimat, az Én munkámat, az Én házamat, az Én gondolataimat jelenti), vagy éppen most veszítem cl azt. Ha elveszítem, akkor az olyan számomra, mintha meghalnék, semmivé válnék. Tehát nehezen találom meg a helyemet a világban, és nehezen irányítom a kapcsolataimat az engem körülvevő világgal. Mivel a tüdőm a légzésemért felelős, ha az nem működik jól, akkor a vérem oxigénellátása nem lesz megfelelő, ami pedig létfontosságú a túléléshez. Ez a zavar arra mutat rá, hogy a halál nagy félelemmel tölt el, és hogy ezen az érzésen kicsit tompítani kellene. Ha légzési fájdalmaim vagy rendellenességeim vannak, akkor fel kell tennem magamnak a kérdést, hogy nem érzem-e magam elnyomottnak, vagy fojtogatottnak az életemben. Lehetséges, hogy az az érzésem, hogy nincs elég levegőm, főként a családtagjaimmal való kapcsolataimra lehet ez jellemző. Korlátozottnak érzem magam, vagy úgy érzem, nem érdemlem meg a boldogságot? Szomorú és búskomor vagyok, de meg kell tanulnom a saját értékeimet elismerni, és olyan dolgokat tenni, amik örömet okoznak számomra. Ahelyett, hogy régi emlékeken történő rágódásban lelném örömömet, és ettől melankolikussá válnék, ami csak az egyedüllét és izoláltság, elszigeteltség érzéseit növelné bennem, inkább az életem bőségeire kellene irányítanom a figyelmemet, és mindarra, amim van. Tudatára ébredek, hogy állandó jelleggel védelem alatt állok, és kísérnek utamon. Jogom van ahhoz, hogy legyen egy saját területem, életterem, egy olyan hely, ami csak az enyém, és ami senki máshoz nem tartozik, ugyanúgy, ahogy mindenkinek. így jöhet csak létre harmónia, és csak így tudok kiteljesedni. Visszaveszem a hatalmamat és „nyitott" tüdővel lélegzem be az életet.

 

TÜDŐ - TÜDŐGYULLADÁS

A tüdőgyulladás baktérium vagy vírus okozta gyulladás, míg a mellhártyagyulladás a mellhártya (a tüdőt körbeölelő hártya) krónikus vagy heveny gyulladását jelenti. Mivel a tüdő a légzésünkért felelős szervünk, amelyben az egész testemet „tápláló" levegő átalakulása megy végbe, tüdőgyulladás esetén egy olyan belső konfliktust élek meg, ami súlyosan legyengít engem. Tehát tartozom magamnak annyival, hogy megtaláljam az engem irritáló érzelmet vagy érzést, amely korlátozza a levegővel és a belső életemmel való kapcsolatomat, mivel ez a blokkolódás, zárlat megakadályozza számomra, hogy teljes életet éljek. A gyulladás olyan, a lényem belsejébe mélyen beleégett érzésekre utalhat, amelyek azt jelzik számomra, hogy valami mélységesen megbotránkoztat és irritál. Légzésem minőségére (teljes vagy felületes) nagymértékben hatnak érzelmeim, az egyedülléttől, elnyomástól való félelmem, és az, ha lázadok az élet ellen. Az a benyomásom, hogy a személyes kapcsolataimba igencsak bele vagyok „gabalyodva". Az is lehet, hogy úgy érzem, megfojtanak a kötelességeim, és nem tudom, hogyan bújjak ki alóluk. Elkeseredettség lesz úrrá rajtam, ami elgondolkodtat azon, mi is az életem valódi értelme, érdemes-e valóban élnem? Szükségem van arra, hogy időt hagyjak magamnak, és rendet tegyek az életemben. Csak a ténylegesen engem érintő felelősségekkel foglalkozom, és másokét, amelyeket a vállamra vettem, és amelyek valójában nem az enyémek, azokat visszaszolgáltatom a jogos tulajdonosuknak. így az élet könnyebb és szebb lesz majd.

 

TÜDŐ - TÜDŐTÁGULÁS

Ennek kialakulása még magzatkoromhoz, a tüdőm kialakulásának idejéhez nyúlik vissza, és arra utal, hogy mennyire köteleztem cl magam az élettel kapcsolatban, milyen mértékben mondok igent az életre, amely a légzésemnek köszönhető. Ha félek az élettől, vagy ha azt akarom, hogy valaki más gondoskodjon az én életemről, akkor a tüdőmmel problémáim lehetnek. Ha felszínesen lélegzek, akkor nem akarok szembesülni a valósággal. Szorongok és félek, mivel fenyegetve érzem magam. A tüdő működés közben állandóan kitágul, majd összehúzódik, ami azt a képességemet szimbolizálja, hogy mennyire vagyok képes kinyílni, „belefolyni" az életbe, és mennyire vagyok képes „összehúzódni", elszigetelődni, elvonulni. Ha tüdőtágulás a betegségem, ez légzési rendellenességgel jár, és egyfajta fojtogató erőlködést érzek magamban. A légzéssel az életet veszem magamhoz. Miért esik nehezemre az életemet magamhoz venni? Így akarok az élet elöl elmenekülni? Az élet nem érdekel többé, nincs semmi célom. Nagyon nagy félelmeim vannak, és ennek egyike az érvényesülésemmel, a világban elfoglalt helyemmel kapcsolatos. Miért vesztette el az élet számomra az értelmét? Zsákutcában érzem magam. Nem tanultam meg önmagam lenni, és nem vagyok képes megtalálni, elfoglalni a nekem szánt helyet a világban, hanem mások elvárásai szerint élek. A frusztrációim és elégedetlenségem megfullasztnak engem. Az a benyomásom, hogy nem érdemlem meg az életet. Tudatára ébredek annak, hogy mindenkinek megvan a saját helye és feladata a világban, és hogy nekem is meg kell találnom az enyémet. Elfogadom, hogy jobban fogom szeretni magamat, hogy érvényesítem az akaratomat, és igényeimnek hangot adok, egyszóval megpróbálok önmagam lenni. Az általam érzett nyomásérzést a tüdőmbe beáramló levegő, az élet öröme váltja fel. Újra meglátom az életem nyújtotta lehetőségeket. Újra képes leszek a boldogságra.

 

ALLERGIA 

A minket körülvevő és életünk részét képező anyagok rendszerint közömbösek a szervezet számára, ám ha az immunrendszer tévesen „ellenségként" kezeli őket, a szokásostól eltérően, fokozottan reagál rájuk. Az allergia tehát nem más, mint az immunrendszer „tévedése": ártalmatlan anyagokat minősít veszélyes betolakodónak, akik ellen teljes gőzerővel veszi fel a harcot. A betegség kialakulása a következő: a szervezet az első találkozáskor antigénként (az antigén olyan anyag, amely a szervezetet antitestek, azaz védekező anyagok termelésére ösztönzi) reagál egy adott anyagra, ezért antitesteket kezd előállítani, aztán a következő találkozáskor - mivel az antitestek segítségével azonnal felismeri - agresszíven és hevesen elutasítja. Vélhetően valakivel vagy valamivel szemben ellenszenvet vagy agresszivitást élünk meg, és ezt a problémát agyunk ily módon interpretálja. Az allergia különböző fajtái hasonlóak az asztmához, azonban a reakció inkább a szemeket, az orrot és a torkot érinti ez esetben, mintsem a tüdőt vagy a mellkast. Mire vagyunk allergiásak? Mi az, ami bennünk ilyen heves reakciót indít el? Mi az, ami ezt az irritációt, a test
ilyen erős érzelmi válaszreakcióját okozza? Ezek mind a mentálisan megszüntetett érzelmek felszabadításai. Ha valamit megpróbálunk tudatosan vagy tudat alatt nem észrevenni, esetleg kitörölni, az ily módon tör utat magának, és a testünk „beszél" helyette. Mintha egy olyan dolog lenne bennünk, aminek nincs ott semmi keresnivalója, amely zavarja önvédelmi rendszerünket. Ez az ellenség átveszi a hatalmat, a cselekvés és a létezés hatalmát, és ez letaglóz minket.

Az allergia általában mély intoleranciát, türelmetlenséget jelez, néha az életben való teljes részvételtől való félelmet tükrözi, esetleg arról tanúskodik, hogy meg kellene szabadulnunk a minket támogató érzelmi mankóktól, mert így megtanulunk a saját lábunkon megállni. Az allergiás ember legfontosabb jellemzője, hogy azt gondolja magáról, nincs harmóniában a saját személyes értékeivel. Fel szeretné hívni magára az emberek figyelmét, szeretne szimpatikus lenni és segítséget kapni. Vajon arra „használjuk" az allergiát, hogy szeretetet vívjunk ki magunknak? Lehetséges. Mindenesetre egy dolog biztos: azért vagyunk allergiásak, mert nem fogadjuk el énünk egy részét, és ez a tudat alatti ellenállás önmagunkkal szemben igen erőteljes.

Az emberek általában nagyon sokféle dologra lehetnek allergiásak: élelmiszerekre, tárgyakra, formákra, illatokra. Minden olyasmivel kapcsolatban, ami az öt érzékszervet érinti (főként a szaglás, amely a legerősebb érzékelés a memória szempontjából), az agy egy csomó, számunkra jó vagy rossz benyomást raktároz el. Nagyon is lehetséges, hogy azért vagyunk valamire érzékenyek, mert az agyunk egy rossz emlékhez kötve tárolta, és ilyenkor ösztönösen visszautasítjuk. Például elválasztanak bennünket egy számunkra kedves állattól vagy személytől, aztán később olyan helyzetbe kerülünk, mely emlékeztet minket erre - vagyis újra átéljük az eseményeket. Azok az anyagok, melyekkel ekkor kapcsolatba kerülünk, allergiát válthatnak ki. Ha a megélt helyzet szorongással teli, akkor az arckoponya üregei lesznek érintettek a betegségben (szénanátha). Ha inkább a félelem dominált, akkor az allergia köhögés (légzési nehézségek) formájában fog jelentkezni, és ha egy elválást éltünk meg nehezen, akkor bőrbetegségek, bőrelváltozások lesznek a tünetek (ekcéma, csalánkiütés, dermatitisz - bőrgyulladás).

Az élelmiszer-allergia előzménye egy helyzet, melyben nemet kellett mondanunk valamire, amit nagyon szerettünk, így vele szemben allergia alakul ki. Az allergia jelentheti még az újtól, a kalandoktól való félelmet, az élettel szembeni bizalom hiányát. A beteg úgy érzi, köteles megvonni magától az újdonság örömét azt gondolván, hogy az élet csak szürke hétköznapokból áll. Ki vagy mi az, ami ilyen nagy félelemmel tölt el bennünket? Van-e olyan dolog, amitől annyira idegenkedünk, hogy a lehető legtávolabb akarjuk tudni magunktól? Úgy tűnik, olyan esetek is vannak, amikor az agy bizonyos helyzeteket bizonyos anyagokkal azonosít a homonimák kapcsán (azonos hangalakú, különböző jelentésű szavak). Összefoglalva: az allergiát mindig valamivel (szimbolikus értelemben egy helyzettől, tárggyal, állattal) szembeni frusztráció, ingerlékenység okozza. Figyeljünk az üzenetre: azt, amit el akarunk utasítani, inkább fogadjuk el dolgozzuk fel, így az integrációs folyamai beindul, és az allergia idővel eltűnik.

 

ALLERGIA - ÁLLATOK

Az állatok erős szexuális ösztönökkel és egyedi, rájuk jellemző tulajdonságokkal (például a méh szúr) születnek. Minden állat a szerelem egy-egy arcát jelképezi, ezért ha allergiásak vagyunk egy állatra, akkor ellenállást mutatunk a rá jellemző tulajdonsággal vagy ösztönnel szemben. Fogadjuk el a szexualitás természetességét, vágyainkat - legyenek azok tudat alattiak vagy tudatosak -, mivel ezek szerves részét képezik lényünknek.

 

ALLERGIA - ANTIBIOTIKUM

Az antibiotikumokat (anti 'ellen'; bio, bios 'élet') eredetileg mikroorganizmusokból állították elő, de ma már megjelentek a szintetikus gyógyszerek is. Feladatuk a baktériumok elpusztítása vagy szaporodásuk megállítása. A baktériumok azonban maguk is az életet szimbolizálják, így itt van egy kis ellentmondás. Ha az antibiotikum feladata az, hogy egy bizonyos életformát „megsemmisítsen" bennünk, miért vagyunk rá allergiásak? Valószínűleg azért, mert visszautasítjuk a létezés bizonyos formáit, amelyek többé-kevésbé kellemetlenek. Tudatosítanunk kell bizonyos dolgokat az életünkben, és el kell fogadunk a belőlük származó tapasztalatokat, még akkor is, ha ez néha nehéz, mivel le kell vonnunk a tanulságot saját magunk számára. Bízzunk a kreatív erőinkben!

 

ALLERGIA - DARÁZS- vagy MÉHCSÍPÉS

Az a benyomásunk, hogy a közvetlen környezetünk állandóan kritizál bennünket, mintha folyamatosan „csipkelődnének" velünk. Valódi csípés esetén (méh, darázs) kiszabadul belőlünk mindaz a negatív érzés és gyűlölet, amely mások támadásai miatt felhalmoztunk magunkban. Keressük meg a számunkra legmegfelelőbb helyet a világban és vizsgáljuk meg, mit kell tennünk annak érdekében, hogy másoknak kevesebb okuk legyen az Ítélkezésre. Nem utolsósorban pedig ne legyen olyan fontos, hogy mások mit gondolnak rólunk!

 

ALLERGIA - EPER

Az eperallergiát olyan frusztrációhoz köthetjük, amely a szeretetet és a szükségletként definiálható elementáris gyönyört (szexualitás, evés) ellentmondásként fogja fel. Ez az allergia egy olyan eseményből fakadhat, amelyet megéltünk, vagy meg akartunk élni, de nem volt rá lehetőség. Egyfajta gyűlölettel és bűntudattal párosuló frusztráció az, ami kiválthatja. Az eperallergia által kiváltott heves rohamok halállal fenyegető légzési elégtelenséghez is vezethetnek. A tüdők az életet jelképezik, így ezzel a rohammal nyilvánvalóvá válik, hogy az életünkben valamely létfontosságú szükséglet nem lett kielégítve. Tudomásul kell vennünk, hogy amikor táplálkozunk, alszunk, gyönyört vagy örömöt érzünk, azt a saját magunk iránt érzett szeretetből tesszük. Él kell fogadnunk hogy mindegyikünknek megvan a saját személyisége a maga erényeivel és félelmeivel, és hogy minden lényben megtalálható az a bizonyos kis fényes szikra.

 

ALLERGIA - HAL, TENGER GYÜMÖLCSEI

A „halnak lenni" kifejezést olyan emberekre használják a francia nyelvben, akiket könnyen rá lehet szedni. így az allergia olyan jellegű frusztrációra utal, amelyet olyan élethelyzet következtében élhettünk meg, amelyben naivnak éreztük magunkat, amelyben rászedtek bennünket. El kell helyeznünk magunkat a világban, és tudatosítanunk kell magunkban: az élet tapasztalatok sorozata, amelyek azért vannak, hogy tanulhassunk belőlük. Minél inkább bízunk magunkban, és minél jobban átérezzük, felvállaljuk a saját felelősségünket, annál inkább el fog tompulni ez a kellemetlen érzés, és el fog tűnni az allergia.

 

ALLERGIA - KUTYÁK

Azt mondják, hogy a kutya az ember legjobb barátja. Akkor hát, mi az oka annak, ha éppen a kutyákra vagyunk allergiásak? Melyik emberrel vagy a barátsággal kapcsolatos élethelyzet az, ami bosszant bennünket? Ha a kutyákra vagyunk allergiásak, lehetséges, hogy bizonyos agresszivitást, erőszakot élünk meg a barátsághoz kötődő szexualitással kapcsolatban. Talán azért érezzük rosszul magunkat, mert nem tudjuk pontosan meghatározni bensőnkben a barátság és a szeretet-szerelem helyét. Ez a rossz érzés dühöt vált ki belőlünk, amely allergia formájában jelenik meg. Jelöljük ki a barátság határvonalait, definiáljuk a fogalmat azért, hogy világosabbá válhasson pár olyan helyzet az életünkben, ami jelenleg még nem körvonalazódott elég tisztán. Tiszteljük magunkat a szükségleteinkkel, igényeinkkel és a választásainkkal együtt.

 

ALLERGIA - LOVAK

Az állatok közül a lovat mint szimbólumot a szexualitás ösztönös oldalával hozzák kapcsolatba. Mivel az ösztönt általában az első csakrához kötjük (farkcsont), a félelmet legjobban a következő mondat illusztrálhatja: „Túl alantas, állatias szexuális ösztönökkel rendelkezem." Ez a gondolat egy erős és heves lóallergia formájában jelenhet meg. Talán azt gondoljuk, a szexualitás nem eléggé spirituális számunkra. A lelkünk mélyén vágyat érzünk a szexuális tapasztalatok megélésére, és szeretnénk az anyagba minél több spiritualitást vinni. Nyitottnak kell lennünk az új élményekre, amelyek segítségével még inkább megismerhetjük önmagunkat és kiteljesedhetünk.

 

ALLERGIA - MACSKÁK

A macska sokkal érzékenyebb a láthatatlan dolgokra, mint az emberek többsége. A macskaallergia többnyire a személyiség azon oldalával hozható kapcsolatba, amely képes „megérezni" dolgokat (női oldal vagy aspektus) anélkül, hogy ezekre a dolgokra konkrét bizonyítékaink lennének. Az intoleranciát pedig éppen azért éljük meg: nem tudjuk elfogadni azokat a megérzéseket, amelyekre nincs racionális bizonyítékunk. Világos hát, hogy a macska a női oldalt, szexualitást szimbolizálja, és minden, alapvetően női tulajdonságot: gyengédség, báj, szelídség. A betegség üzenete: e tulajdonságok valamelyikét nem toleráljuk, vagy valaki mással kapcsolatban, vagy saját magunkban.

 

ALLERGIA - MOGYORÓOLAJ vagy -VAJ

A földimogyoró-olaj vagy földimogyoróvaj fogyasztása olyan esemény emlékét aktiválja a memóriánkban, mely fiatal korunkban történt velünk, és elég kellemetlen volt. Talán olyan munkát végeztettek el velünk, amelyért nem járt megfelelő elismerés (anyagi vagy érzelmi), s ez feldühített bennünket, mert úgy éreztük, „földimogyoróért dolgoztunk..." Ha megpróbálunk rájönni arra, mi lehetett ez az esemény vagy élethelyzet, amelyben ilyen érzéseket éltünk meg, megváltoztathatjuk az érzelmi memóriánkat, és így javíthatunk a helyzeten. Tudatosan vegyük észre az életünk minden olyan szegmensét, amelyben úgy érezzük, támogatnak bennünket, segítenek nekünk - amelyben az élet viszonylag könnyű számunkra. Nagyítsuk fel ezt a kellemes érzést magunkban, hogy segítsen nekünk azoknak a nehézségeknek az ellensúlyozásában, amelyeket gyermekként éltünk át.

 

ALLERGIA - POR

A porról a kosz, a mocsok, a tisztátalanság jut eszünkbe. Ha allergiásak vagyunk a porra, akkor „mocskosnak" élünk meg bizonyos dolgokat az életünkben, és ez bizonytalanságot okoz. Általában a szexualitás az, amihez sokan így viszonyulnak. Ha porallergiánk van, mélyebben kellene foglalkoznunk saját önbecsülésünkkel. A „porból lettünk, porrá leszünk" szállóige is ábrázolja a haszontalanság érzését. Minden elértéktelenedik, minden elmúlik. Sokféle módon érezhetjük magunkat haszontalannak: tetteinkkel kapcsolatban (a múltban vagy a jelenben), anyagi téren, vagy akár lelkiekben. Ha a por nem vált ki belőlünk konkrét fizikai reakciót (tüsszögés, viszketés), előfordulhat, hogy frusztrációnk tisztaságmánia formájában jelentkezik - és a tisztaságmániát értsük valóban szélsőséges formában. Fel kell tennünk magunknak a kérdést: valóban félünk attól, hogy mocskosak vagyunk, valóban tisztátalan dolognak érezzük a szexualitást? Tanuljuk meg értékelni magunkat, és azt is értékesnek tekinteni, amit teszünk.

 

ALLERGIA - SZÉNANÁTHA

Ez az allergiafajta általában pollenérzékenységet jelent. A pollen (virágpor) a növények hímivarsejtje, mely a megtermékenyítés és a reprodukció szimbóluma. Ez az allergia általában az orrot, a szemeket és az arcüregeket érinti, és megjelenése egy bizonyos élethelyzettel vagy régi emlékkel szembeni ellenállást jelez. Előfordulhat, hogy tudat alatt elvetjük a szexualitás egy bizonyos formáját vagy annak bizonyos aspektusait - leginkább akkor, ha a szexualitással kapcsolatos érzéseink/elképzeléseink nem egyeznek a társadalom által elfogadott normákkal. Annyi azonban bizonyos, hogy elnyomunk magunkban egy helyzetet, ami nyomasztó érzésként telepedik ránk. Valami egyáltalán nincs ínyünkre, testünk fel is lázad ellene, de mégis megtesszük, hogy másoknak őrömet okozzunk. Megváltoztatjuk a véleményünket mások hatására, készek vagyunk másokért bármire. Nehezen találjuk meg a helyünket a világban, mert nehezen mondunk bármire is nemet. Állandó bűntudat gyötör bennünket. A szénanátha egyfajta manipuláció. Manipuláljuk vele az embereket annak érdekében, hogy az történjen, amit mi szeretnénk. Ez a fajta allergia időszakos, hiszen a nyári hónapok kedveznek a szénanátha kialakulásának - jó kifogás arra, hogy ezekben a szép hónapokban kevesebbet kelljen tevékenykednünk. Bizonyos embereknél azonban 7 évig is eltarthat. Ideje mindezen gyorsan változtatni! Tudatosítani kell magunkban, hogy a szénanátha eszközzé is válhat, amely lehetővé teszi, hogy elkerüljünk bizonyos helyzeteket/feladatokat/helyszíneket. Mivel nem vagyunk képesek visszautasítani a dolgokat, így jó okunk/mentségünk van rá, hogy elkerüljük. Fogadjuk el saját helyünket a világban, képzeljünk egy „fénybuborékot" magunk köré, és saját természetességünkkel, mesterkéltség nélkül nyissunk mások felé. A szénanátha első megnyilvánulása néha olyan eseményhez köthető, amelyet valószínűleg igen heves érzelmi reakció kísért. Amikor az évnek ugyanaz az időszaka visszatér, erre emlékszünk, illetve inkább a testünk emlékezik, és újra megjelenik az allergia. Fontos tehát, hogy tudatosítsuk ezt a bizonyos eseményt azért, hogy a betegséget létrehozó berögzült gondolatsémát meg tudjuk szüntetni: így nem lesz többet szükségünk a betegségre. A szénanátha csak egy jel volt, hogy megtaláljuk a bajunk valódi okát. Szabadabbnak fogjuk érezni magunkat, uralni fogjuk életünk eseményeit. Fogadjuk el mindazt, ami jó nekünk, még akkor is, ha az a szexualitás ismeretlen formáit jelenti. Minden lehetséges a szeretetben, szerelemben és a harmóniában.

 

ALLERGIA - TEJ, TEJTERMÉK

A tej az anyával való kapcsolatot és az evilági létünk első pillanatait jelképezi. Teljes értékű táplálék, mely az élet első heteiben minden, a fejlődésünkhöz szükséges tápanyagot képes biztosítani. Mivel ehhez a létfontosságú táplálékhoz az édesanyánkkal való szoros kontaktus révén juthatunk hozzá, azt a szeretetet szimbolizálja, amelyet az édesanyánktól kapunk. így, ha frusztrált a kapcsolatunk a saját anyukánkkal (vagy az anyai szerepet betöltő személlyel), mert úgy érezzük, nem felel meg az anyai szerepnek, ez magyarázatot adhat arra, miért lenünk a tejre allergiásak. Zavarhat bennünket a ránk irányuló figyelem mennyisége vagy minősége, a minket érő kritika, amely a kapcsolatunkat kellemetlenné, diszharmonikussá teszi. Ha születésünk óta tejallergiánk van, meg kell vizsgálnunk azokat a félelmeket, amelyeket édesanyánk érezhetett akkor, amikor a szíve alatt hordott bennünket. Ezek a félelmek ránk is átragadhatnak, létrehozva bennünk az allergiát. Anyukánk viselkedése a következő kérdést indíthatja el bennünk: „Hogyan viszonyul ő hozzánk? Az édesanyánknak érzi magát?" Fontos, hogy kettőnk kapcsolatát szeretettel elemezzük, és minél előbb harmóniába kerüljünk önmagunkkal, illetve az anya-gyermek kapcsolattal.

 

ALLERGIA - TOLL

Talán egy olyan helyzetre vagy személyre lettünk allergiásak, aki a földhöz kötöttség érzését kelti bennünk. Nem tudunk szárnyalni, képtelenek vagyunk szabadnak és boldognak érezni magunkat. Dühösek vagyunk, mert úgy érezzük, egy bizonyos élethelyzet és a boldog élethez szükséges szabadság közé ékelődtünk.

 

ASZTMA 

Az asztma légzési rendellenesség, akár fulladásveszéllyel is járhat. Egy asztmatikus roham folyamán az immunrendszer olyan erősen reagál az allergén anyagokra, hogy a test légzését is akadályozza, ami olykor halálos kimenetelű lehet. Szükség van arra, hogy életet vegyek magamhoz (belégzés), azonban nem vagyok képes adni (kilégzés), ezért annyira pánikba esem (könnyen megy a belégzés, viszont nehezen a kilégzés), hogy a légzésem elégtelenné válik (minimális levegőt szabadítok fel). Netán túlságosan ragaszkodom bizonyos emberekhez vagy dolgokhoz, amelyeket nem vagyok képes elengedni? Vagy megfullaszt a düh, az agresszió, amelyet nem akarok megélni, olyannyira, hogy az már a torkomat szorongatja? Esetleg félek, hogy valamiben, főleg szeretetben, hiányt fogok szenvedni? Láthatjuk, hogy az asztma elsősorban egy fullasztó, torokszorongató érzéshez kötődik. Úgy érzem, torkon ragadtak, fulladozom, megfulladok egy szeretett lénytől vagy egy helyzettől. Életteremet túl szűknek érzem. Esetleg vitában állok valakivel, és a konfrontálódás megmérgezi az életemet. Arra használom az asztmát, hogy szeretetet, figyelmet, vagy érzelmi függőséget csikarjak ki másokból. Mivel az asztma hasonlatos az aszfixiához és az allergiához, lehetnek olyan érzéseim is, hogy korlátozott az életterem, mások elnyomnak engem, mások hatalma jóval az enyém felett áll. Netán őrömet akarok szerezni, szinte a kifulladásig, ám közben bizonyos helyzeteket igen nagy lázadás kísér a bensőmben. Az asztma tökéletes eszköz arra, hogy erősnek érezhessem magam, hogy mások manipulálásával elérjem mindazt, amit szeretnék. Emberként nem akarom saját határaimat megismerni, az önbizalmamat hirtelen aggodalom és szorongás váltja fel. Nem tudom, hogyan kezeljem az érzéseimet, és nagyon magányosnak érzem magamat. Meg kell tanulnom megismerni saját gyengeségeimet és erősségeimet, hogy harmóniában élhessek, és értékelhessem az életemet. A többiek mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy megmentsenek engem! Gyenge embernek tűnök, akinek sok szeretetre van szüksége, viszont még nem áll készen arra, hogy szeretetet adjon - akár egy gyermek, aki azért sir, hogy igényeit kielégítsék, viszont még nem tanult meg magán kívül másokra is figyelni. Az élet egy egyensúlyban lévő, állandó adok-kapok. Az asztma egy múltbeli félelemhez, fullasztó szeretetnek megélt érzelemhez (főleg anyai szeretetre gondolunk), vagy egy kora gyermekkori elfojtott érzelemhez köthető. Ez lehet egy olyan jellegű félelem is, amely a születés utáni első lélegzetvételhez köthető, amikor a gyermek úgy érezte (tudat alatt), hogy fulladozik, hogy megijesztették. Így a légzés a független, önálló életet szimbolizálja, az egyéniséget, hogy képes vagyok magamtól levegőt venni. Az asztmás ember nem képes független lenni, hogy a saját életét élje. Elhanyagoltnak érzi magát, nehezen válik le a szüleiről (anyával vagy házastárssal szemben tanúsított hátráltató függőség). Nem tudja elképzelni, hogy eltávolodjon ettől a lágy és megnyugtató képtől (az anya), hogy megházasodjon, vagy lázadás nélkül végignézze, ahogy a szülei elválnak! Nagyon dühös, megörül a bosszúságtól, és rátör az asztmatikus roham. Feladat: megfigyelem, hogy visszatér-e periodikusan a rosszullét, és változtatok a mentális programozásomon. Most végre kézbe veszem az életemet, nagylelkűen, és nyugodtan adok, minden erőlködés nélkül. Alázattal beismerem, hogy mi az, amin képes vagyok változtatni, még akkor is, ha ez kevésnek tűnik, és elsősorban elfogadom , hogy szeretettel kell nyitnom a világra, és dolgozom az interiorizációs folyamaton, amelyre valójában nagy szükségem van. Minden a legjobban fog alakulni az életemben, elégedett leszek, szeretettel, gyengédséggel leszek körülvéve, és légzésem normális, kiegyensúlyozott lesz. Megtanulom szeretni magam és az életet.

 

ASZTMÁS CSECSEMŐ

A csecsemő asztmatikus megbetegedése még gyakoribb, mint a felnőttkori asztma. A kisbaba már fejlődésének ebben a stádiumában is ellenérzést táplál az ittléttel, az élettel kapcsolatban. Jó, ha szavakkal vagy gondolatban, nyitott szívvel elmondjuk neki, mennyire szeretjük, és figyelünk arra, hogy mindent megadjunk neki, amire csak szüksége van.

 

HORKOLÁS

A túl nagy nyelvcsap (uvula) vagy a laza, tónustalan lágy szájpad okozza a horkolást úgy, hogy alvás közben a hátsó garatfalhoz vibrálva záródik. Ha horkolok, akkor a következő kérdéseket kellene feltennem magamnak: Nem ragaszkodom túlságosan régi szokásaimhoz, gondolataimhoz, anyagi javaimhoz? Csökönyösen olyan helyzetet vagy kapcsolatot akarok fenntartani, amely nem előnyös a számomra? Fáradt vagyok? Esetleg az arcüregeim el vannak tömődve? Mi az, amit nehezen lélegzem be, és ami még az éjszaka alatt is követ engem (a társam illata, egy parfüm illata)? Az is lehet, hogy a mellettem fekvő társamat akarom „birtokolni", és megszüntetni a bennünket elválasztó feszültséget (fizikailag és érzelmileg is). Arra törekszem, hogy közelebb kerüljek hozzá. Meg kell tanulnom elengedni dolgokat, és nyitott lenni az újra. Úgy cselekszem, hogy a kommunikációm minden beleértéstől, felhangtól és kettősségtől mentes legyen.

 

HÖRGŐK - BRONCHITISZ - hörghurut

A hörgők, illetve a hörgők nyálkahártyájának gyulladása. A heveny bronchitisz baktérium vagy vírusfertőzés következménye. Erős köhögéssel, fokozott váladék- és köpetképződéssel, gyakran lázzal jár együtt. Ez a betegség azzal a mozzanattal kapcsolatos, amikor vágyakozva életet és levegőt vesszünk magunkhoz (belégzés) azért, hogy aztán lemondással, időlegesen kiadjuk magunkból (kilégzés). A gyulladás azt jelzi, hogy dühöt, frusztrációt vagy bosszúságot érzek elfojtott érzelmekkel kapcsolatosan. Olyan mondatokra is utalhat, amelyeket visszatartottam, és szükséges lenne, hogy kiadjak magamból. A probléma olyan nyomasztó helyzetet is jelezhet, amelyben gyötörnek engem (családi gondok, viták). Ha ez a konfliktussal terhes helyzet heves vitákkal és küzdelmekkel jár, akkor még hörgőrák is kifejlődhet. Belső zavar, nyugtalanság van bennem, amely megakadályozza, hogy valódi lényemet mutassam, és hogy a jogaimat tiszteletben tartassam. Megpróbálok kommunikálni a családtagjaimmal, azonban nem vagyok képes a belső béke elérésére. A családi helyzetem túl nehéz. Kicsit el vagyok bátortalanodva az életemmel kapcsolatosan, és már nem küzdök az utam folytatásáért. Kevés életöröm van bennem, és mély belső kimerültséget érzek. A köhögés azt jelzi, hogy meg akarok szabadulni valakitől vagy valamitől, ami engem zavar és feldühít. Ha nem szeretném, hogy idült, krónikus bronchitiszben szenvedjek, változtatnom kellene a viselkedésemen. Olyan családba születtem, ahol minden családtag hozzám hasonló helyzeteket él meg. A szüleim, a testvéreim is tanulnak a saját maguk módján. El kell kezdenem meglátni az örömöt és a szeretetet magamban és az életem minden tapasztalatában. Elfogadom, hogy én vagyok a felelős a személyes boldogságomért, és nem gondolom többé, hogy mások tesznek majd engem boldoggá. Döntéshozatal és a saját „eszközeimmel" történő lélegzés az első lépés a függetlenségem felé.

 

HÖRGŐK 

A légutakat a tüdők és a hörgőknek (bronchusoknak) nevezett csövek alkotják. Az orron vagy szájon beszívott levegő a légcsövön, a hörgőkön és hörgőcskéken át jut a tüdőbe, illetve távozik onnan. A tüdő szivacshoz hasonló szerkezetű, több millió léghólyagocska építi fel. Az oxigén e parányi léghólyagocskák falán át jut be a véráramba, és a kilélegzett széndioxid is itt távozik. A hörgők az életet jelképezik. A hörgőket érintő fájdalom általában azt jelenti, hogy életundorom van. A hörgők az életteremet jelképezik, a határaimat, különösen a párkapcsolatom, családom és a munkahelyem területét. Ha az a benyomásom, hogy el fogok veszíteni valakit vagy valamit, a bizonytalanságérzés hörgőproblémákat okozhat. Bíznom kell abban, hogy ha én jól körülhatároltam saját területemet és jogaimat, és ezt tiszteletben tartatom másokkal, senki nem fog tudni engem a „hatalmába keríteni", mert mindenkinek ki lesz jelölve a saját élettere, és mindenki tiszteletben és harmóniában élhet majd. Megvizsgálom melyik személy vagy melyik élethelyzet kapcsolódik ehhez a fájdalomhoz, és hogy mit kell tennem annak érdekében, hogy ezen változtassak. Jó lenne, ha olyan helyzeteket teremtenék, amelyek a nevetést és a kikapcsolódást segítik elő.

 

KÖHÖGÉS (TOROKBÁNTALMAK)

A köhögést gyakran alábecsülik, sőt nem is vesznek róla tudomást. Pedig mindenképpen egyfajta irritációra utal. Legyen a köhögés akár torok vagy tüdő eredetű, mindenképp egy olyan idegi feszültséget érzek magamban, amely irritál engem, és amelytől meg akarok szabadulni. Úgy érezhetem, hogy egy bizonyos helyzet vagy ember fojtogató számomra. Frusztrációt élek meg, legszívesebben üvölteni lenne kedvem, a fájdalmamat kiadnám magamból, azonban a neveltetésem megakadályoz ebben. Ha köhögök, akkor a köhögés által sikerül felszabadítanom ezeket az érzéseket. Ezek a következők lehetnek: magány, keserűség, szomorúság, meg nem értettség, frusztráció, bosszúság stb. Ha elfogadom , hogy fel kell ismernem, mi az, ami irritál engem, akkor a köhögésem el fog tűnni. Az is lehet, hogy az énem egy aspektusát vagyok képtelen elfogadni. Ha a köhögés makacsul, hosszabb ideig fennáll, akkor az azt jelenti, hogy nem tudom szabaddá tenni magam. Jó lenne, ha szánnék időt arra, hogy felfedjem ingerlékenységemnek az okát, hogy végül képes legyek az irritáló helyzetek korrigálására, és jól érezzem magam azokkal a szituációkkal kapcsolatosan is, amelyeket el kellene fogadnom.

 

LÉGZÉS (általában)

A légzés levegőcsere köztem és a külvilág között, az élet feltétele. A légzés folyamata tehát egy olyan utat nyit az élet számára, amelyen keresztül az beáramolhat a testembe. Ha képes vagyok mély légzésre, akkor az azt jelzi, hogy képes vagyok élettel és erővel megtölteni az érzéseimet. A felületes légzés az élettől való félelemre vagy ellenállásra utal, főleg a búskomorság vagy a pánik pillanataiban, és azt jelzi számomra, hogy hajlamos vagyok az érzéseim elnyomására. Úgy élem az életemet, ahogyan a levegőt veszem, ezt lehet felszínes módon, értelmetlenül tenni, vagy élhetek az évszakok ritmusa szerint is. Az ,,elvétel"(belégzés) és az „adás" (kilégzés) harmonikussá válik, a köztem és a külvilág közti kommunikációs csatornák nyitottakká, szabadabbakká válnak majd.

 

LÉGZÉS (légzési problémák) 

A légzési rendellenességek az életben elfoglalt helyem és a vágyott helyem közötti feszültségre utalnak. Jelenthetnek az anyagi és spirituális vágyaim között húzódó konfliktust, vagy jelezhetnek az élni akarásom és a mindent feladni akarásom között húzódó feszültséget. Az is lehet, hogy azok a dolgok fojtogatnak, amelyeknek az elvégzésére kényszerítem magamat, vagy olyan emberek, akikkel úgy érzem, köteles vagyok találkozni. Sőt, ha a légzési rendellenességeim ciklikusak, akkor fel kell tennem magamnak a kérdést, melyik esemény vagy melyik ember ennek az elindítója, mi az, ami visszatartja a lélegzetemet. Az is lehetséges, hogy azt szeretném, hogy hagyjanak engem levegőhöz jutni. Annyira el lehetek keseredve, hogy a légzési nehézségem néha tudat alatt a környezetem manipulálására felhasznált eszközzé válik a kezemben, annak érdekében, hogy megszerezzem azt, amire vágyom. Az is lehet, hogy korlátozva érzem magam. Akkor is légzési nehézségeim lesznek, ha nem akarok feltétlenül dolgokat vagy érzéseket „adni" másoknak. Félek attól, hogy közel engedjem magamhoz az újat, hogy feldolgozzak magamban új dolgokat, vagy talán magát az életei is, minden örömével együtt. Meg kell tanulnom az ellenállásaimat leküzdeni és magamat elengedni, hagyni, hogy kicsit sodródjak. így jobban képes leszek arra, hogy megtaláljam az univerzumban nekem szánt helyet.

 

LÉGZÉS - ASZFIXIA 

Az aszfixia egy olyan légzési zavar, ami a légzés leállását vagy a légzést lehetővé tevő, az oxigént a tüdőbe szállító csatornák (tudatos vagy tudat alatti) eltorlaszolódását jelenti. Ez a spontán állapot az élettel való bizonytalansághoz, annak lefolyásához, és a gyermekkor bizonyos félelmeihez köthető. Ez az állapot létrejöhet abból a bizonytalanságérzésből, amelyet a fixen (asz-fix-ia), egy helyben maradás okoz, mintha egy olyan helyzettel kapcsolatban éreztem volna ezt, amely fullasztó számomra, vagy amelyben nem tudok mozogni. Még az is lehetséges, hogy az aszfixia egy szexualitással kapcsolatos mentális fixáció következményeként jelenik meg,mivel aszfixia esetén általában a torok az, amely ezt a zárlatot okozza bennem, a torok, amely az önkifejezéshez, a kreativitáshoz és a szexualitáshoz kapcsolódik. Most kész vagyok arra, hogy mást is meglássak, mozduljak, kimozdítsam magam a mozdulatlanságból, és bízzak az életben! Fel kell vállalnom a felelősségeimet, és fel kell hagynom azzal, hogy a gyermekkorom frusztrációira fixáljam, irányítsam a figyelmemet. Ezek valós dolgok, és mindent megteszek azért, hogy feldolgozzam őket.

 

LÉGZÉS - FULLADÁS

A fulladás azt jelzi, hogy sarokba szorítva érzem magam, hogy nincs elég levegőm, életterem. A torok az igazsághoz, az önkifejezéshez, a kreativitáshoz és közvetetten a szexualitáshoz kapcsolódó energiaközpontnak felel meg. Az is lehet, hogy úgy érzem, torkon ragadtak, vagy félrenyeltem egy gondolatot, vagy túlzó kritikával illettek. Olyannyira elfojtottam az érzelmeimet, hogy azok már-már túlcsordulnak. Mindezek ellenére még mindig megpróbálom elfojtani azokat. Ezek az érzelmek azonban nagyon jelen vannak a mindennapjaimban, és tudat alatt olyan erőteljesen táplálom őket, amíg azok szinte megfojtanak. Az is előfordulhat, hogy bizonyos helyzeteket annyira nehéz lenyelnem, hogy azok is fojtogathatnak. Miért félek ennyire attól, hogy önmagam legyek, és hogy kifejezzem magamat? Ennek lehetséges oka az elutasítástól való félelmem, mivel úgy érzem, hogy nem szerethetnek engem önmagamért? Mindenképpen el kell engednem dolgokat, és el kell fogadnom   hogy hagyom, hogy feljöjjenek bennem, előtörjenek belőlem az elnyomott érzéseim. A megoldás az, hogy megtanulom az igényeimet kifejezni, vágyaimnak hangot adni. Milyen megkönnyebbülést érzek már most is! És rájövök arra, hogy a többiek nem próféták, és hogy a szükségleteinket, igényeinket mások tiszteletével és harmóniában kielégíthetjük.

 

LÉGZÉS - LÉGCSŐHURUT

A légcsőhurutot heveny hörghurutként is szokták emlegetni, amely a légcsőnek, annak a csőnek a gyulladását jelenti, amelyen a hörgőkből és hörgőcskékből eltávozó levegő áthalad. Mivel a légző csatornáimat érinti az elváltozás, ez azt jelzi, hogy úgy érzem, megfulladok. Mivel a levegő az életet jelképezi, nagy szomorúságot, és gyakran dühöt is érezhetek. Úgy érzem, hogy a környezetem nem ért meg engem, amely fokozatosan egy depresszív állapot felé sodor engem. A testem azt sugallja, hogy szabadon lélegezzek, és hagyjak helyet magamban a szeretet számára.

 

REKEDTSÉG 

Ha a hangom elveszti erejét, elhalkul, rekedtessé, érdessé válik, akkor rekedtségről beszélünk. A berekedés mentális és fizikális kimerülésről árulkodik. Egyfajta érzelmi zárlatot, intenzív érzelmet élek meg, és visszafojtom az agresszivitásomat. Mivel a torok az igazság, a kommunikáció és az önkifejezés energiaközpontjához tartozik (torokcsakra), úgy érezhetem, hogy a számomra nehezen emészthető valóság és a saját személyes meggyőződéseim csapdába ejtenek. A bajaimat ideig-óráig enyhítő élénkítő szerekhez, stimulánsokhoz folyamodhatok, mint pl. kávé, alkohol, cigaretta. Amikor ezek hatása elmúlik, akkor a rekedtség újra visszatér. A fáradtságom csak felerősíti azokat az aggodalmaimat és gondjaimat, amelyekkel nem akartam szembenézni. Tudatosítom magamban, hogy egy időre meg kell állnom, és elfogadom , hogy biztosítom magamnak a regenerálódásomhoz szükséges időt és pihenést. Kipihenten képes vagyok a helyzeteket és az eseményeket reálisan látni, sokkal objektívebbé válok, és tisztábban látom a döntéseket, amelyeket meg kell hoznom.

 

REKESZIZOM

A rekeszizom az a nagy izomlemez, amely a lényem felső (tüdő, szív) és az alsó (máj, gyomor, belek, stb.) részét választja el egymástól. A légzés jelképezi, azt a képességet, hogy mélyen lélegezve, teljesen átadjam magam. Arra van szükségem, hogy „ellazuljak", hogy jól belélegezhessem az életet. A rekeszizom akkor működik eredményesen, ha elengedem magam, rábízom magam az életre. Ha megjelennek bizonyos feszültségek, az azért van, mert visszatartom,.elfojtom vagy blokkolom a számomra áldásos felszabadító energiákat. Olyan helyzeteket élhetek meg, amelyek megakadályoznak az érzéseim és legmélyebb gondolataim kifejezésében. Talán az életmódom az, amely megakadályoz abban, hogy az legyek, aki valójában vagyok, ami ahhoz vezet, hogy felszínessé és korlátozottá válik a légzésem. A rekeszizom a magzat első mozgásainak a fázisához köthető, ahhoz, amikor először érezzük, hogy rajtunk kívül is léteznek még dolgok. Így, felnőttként, ez a terület blokkolódik, ha a belső és külső világom közti kommunikáció konfliktussal teli, például, ha túl sok üres vagy felületes, nem túl mély dolgot teszek. Tudatára kell ébrednem, hogy az élet sok jót tartogat a számomra, hogy mostantól nem kell feleslegesen visszatartanom magam, bízom az életben, és jobban ráhagyatkozom. A rekeszizom egy nagyon fontos izom, amely mély légzés esetén lehetővé teszi, hogy kapcsolatba kerüljek a saját belső lényemmel és az univerzum energiájával. Mostantól az életemet egészen másképp látom. Itt és most szabadon fejezem ki a gondolataimat, érzéseimet, és mély érzelmeimet...

 

TUBERKULÓZIS (TÜDŐ)

A tuberkulózis Koch-bacilus okozta fertőző betegség, mely cseppfertőzéssel terjed egyik emberről a másikra. Általában a tüdőt támadja meg, de a véráram útján a vesékbe és a húgyrendszerbe is eljuthat. Ennek a betegségnek a legfőbb tünetei az ismétlődő hörghurut, állandó fáradság, hosszan tartó láz, vérköpés. Ezek közül minden egyes tünet arra utal, hogy dühöt érzek, és örömtelen az életem. Az a benyomásom, hogy elhagytak, magamra hagytak, elveszítettem az „eszközeimet”. Legszívesebben kizárólag magamnak tartanám meg azokat az embereket, akiket szeretek. Az egoizmusom féltékenységet szül, irigy leszek a mások által birtokolt javakra, áldozatnak érzem magam, haragszom a világra, s megpróbálok bosszút állni rajta. Mivel a tüdőmet érinti a betegség, a tuberkulózis nagyfokú, a gondolataimat átitató halálfélelemre utal. Ezért van az, hogy a háborúk után általában kiújul a tuberkulózis, mivel számtalan esetben kerülhetünk a halál közelébe. Az is lehetséges, hogy több olyan helyzetet élhettem át, amelyben halál közeli élményben van részem. Nagyon fontos, hogy tudatosítsam magamban ennek a félelemnek a tárgyát, és tudjam, hogy mindig védelem alatt állok. Túl kell lépnem ezen a halálfélelmen, és a jelen percet kell megélnem, minden másodperc kiélvezésével.

 

blog comments powered by Disqus